Pécsi Eszter a ma már nőnapként ünnepelt március 8-án született, 1898-ban, Kecskeméten, Pollák Mór lisztkereskedő gyermekeként. Pécsi a tanulmányait 1915-ben Berlin-Charlottenburgban, a Technische Hochschulén kezdte meg, és 1919-ben, akkor tért haza, mikor a budapesti Műegyetem is megnyitotta kapuit a nők előtt. Pécsi 1920 és 1930 között Gut Árpád és Gergely Jenő mérnökirodájában dolgozott, egy idő elteltével vezető tervezőként, majd 1930-tól önálló irodát vezetett. Időközben megismerte Fischer József építészt, akivel 1922-ben kötöttek házasságot. Házasságukból két fiú született, György és János, akik később mindketten építészmérnökök lettek. Pécsinek számos közös munkája volt férjével, a hazai modern építészet egyik legkövetkezetesebb és legjelesebb alkotójával, de a korszak más haladó szellemű építészeivel is együttműködött. Ő tervezte intézményünk kiállítóhelye, a Walter Rózsi-villa (1936) vasbeton szerkezetét, nagyobb léptékű munkái közül pedig kiemelkedik Budapest korai magasházainak, az Országos Társadalombiztosító Intézet Tisza Kálmán (ma II. János Pál pápa) téri bérházainak (1934–1935) az acélvázas szerkezeti terve.
A második világháború után Budapest bombasérült épületeinek statikai vizsgálatát látta el, majd 1949 után a Kohó és Gépipari Minisztérium tervező irodájában dolgozott statikusként. 1956-ban Fischer József miniszterséget vállalt Nagy Imre kormányában. A megtorlás éveiben Fischer itthon maradt, de biztatta Pécsit, hogy kövesse János fiukat emigrációba azzal, hogy „engem csak úgy vehetnének rá valami becstelenségre, ha Etát[1] a szemem előtt kínoznák.” – idézte Fischert Polónyi Károly a róla írott nekrológban.[2] Pécsi így 1957-ben előbb Bécsbe, majd 1958-ban New York-ba távozott. Pécsinek New York-ban újra kellett kezdenie pályáját, az indulásban segítette őt régi jóbarátjuk, az 1937 óta az Egyesült Államokban élő világhírű építész, Breuer Marcell. Pécsi a Farkas, Barron & Partners mérnökirodában dolgozott tervezőként. Kiemelt munkái között szerepel a The Americana of New York (mai Sheraton Hotel, 1960–62, tervező: Morris Lapidus, Liebman & Associates), valamint a Columbia Egyetem diákszállásai, a Hudson folyó partján álló Bard-Haven Towers (1970–71, tervező: Brown, Guenther, Battaglia & Seckler).
Fischer többszöri sikertelen kérelem után csak 1965-ben kapott útlevelet, hogy követhesse feleségét Amerikába. Pécsi 1970-ben súlyos agyvérzést szenvedett, fél oldalára lebénult, innentől kezdve férje ápolta. 1975 májusában egy újabb agyvérzés vetett véget életének és sikeres pályájának.
Pécsi Eszter munkásságáról több alkalommal is beszámoltunk honlapunkon. Két éve nőnap alkalmából emlékeztünk az akkor 125 éve született Pécsire, férjével, Fischer Józseffel való közös életéről pedig „Építészek home office-ban” cikksorozatunkban írtunk részletesebben.
Sebestyén Ágnes Anna
