Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

A műemléki geodéziai története dióhéjban

„A geodézia vagy földméréstan, a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.” Bár az utóbbi részét egyesek vitatják, épp ezért nevezzük alkalmazott tudománynak.

A geodézia két részre bontható.

Felsőgeodézia a föld alakját és méretét igyekszik minél pontosabban meghatározni.

Alsógeodézia a földön és földben lévő természetes és mesterséges alakzatok, objektumok meghatározásával és mérésével foglalkozik.

Az alsó geodézia feladatai tovább bontható földrendezői, földmérő és egyéb sajátos célú földmérési feladatokra.

Földrendezői feladatok közé tartozik minden olyan földmérői tevékenység, mely a földhivatali ingatlannyilvántartással kapcsolatos (vázrajzok készítése, telekalakítási feladatok, egyéb)

Földmérői feladatok közé olyan mérések tartoznak, melyek az un. mérnökgeodézia feladatköreibe tartoznak. Mint például magasépítés, mélyépítés, út- és vasútépítés, hídépítés, vízépítés.

Sajátos célú feladatnak tekinthetünk minden olyan egyéb geodéziai mérést, mely az előző kettőbe nem tartozik bele. (pl. fegyveres testület helyszínelése, katasztrófa feltérképezése, műemlékvédelem, régészeti feltárások vagy akár sporteseményeken távolság mérés.) De biztos találunk még egyéb feladatokat.

Azt szokták mondani, hogy a geodézia a térképészettel egyidős. Ez valóban így van, ha a geodézia helymeghatározással kapcsolatos feladatait nézzük. Hiszen a térképek elkészítéséhez elengedhetetlen a mérés, a térképezés. Ezeket a térképeket szervezeti formában kezdetben a hadsereg készítette (I. katonai felmérés, II. katonai felmérés).

A műemléki geodézia nem nyúlik vissza ilyen messzire. Az 1960-as években, az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) idejében, külsős állami cégek, köztük a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) geodéta munkatársai mértek a műemlékvédelem számára.  Az elmondások alapján Dr. Örsi Károly táj- és kertépítész használt az intézményen (OMF) belül először szintezőt kastély parkok felméréséhez.

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) és az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ (ÁMRK) 1993-ban történő megalakulásánál az akkori vezetőség számolt a geodézia szükségességével.  Ekkor került Bereczkiné dr. Hammer Edit geodéta és Király László földmérő az ÁMRK állományába. Innentől lett saját mérő csoportja a műemlékvédelemnek. Kezdetben a táj- és kertépítészeti osztályon belül, majd egy későbbi saját csoporttá válást követően az építészeti osztályhoz, majd legvégül a tudományos osztályhoz tartozva működött. Király Lászlót később Udvardy László váltotta fel, majd 1999-ben csatlakozott Tölgyesi Levente földmérő és Szökrön Péter földmérő a csapathoz. Az átalakulások a csoportot sem kímélték. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (KÖSZ) megalakulása után 2007-re egy fő maradt. Bereczkyné dr. Hammer Edit és Udvardy László nyugdíjba vonult, Tölgyesi Levente leköszönt. Ezzel párhuzamban újra előkerült az a gyakorlat, hogy külsős alvállalkozókkal készíttetni el a felméréseket. Így kisebb nagyobb feladatok maradtak, melyeket el kellett látni. Mára az átláthatatlan változások és szervezeti felépítés mellett, csak a régészeti feltárásoknál maradt meg az állandó földmérői jelenlét.

Jelenleg műemléki geodéziai mérésekkel a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központba került földmérő munkatárs foglalkozik intézményi kereteken belül.Emellett számos geodéta, földmérő és mérnök (a technológiának köszönhetően) mér műemlékeket kisebb és nagyobb vállalkozási formában.

Műemléket mérni nem olyan nehéz, hisz a mérés technológia semmiben sem különbözik. Ha lehet nehézségről beszélni, akkor inkább a szemléletet kell kiemelni. Az a legfontosabb, hogy meg kell érteni a geodétának, földmérőnek, hogy ez sokkal pontosabb odafigyelést, nagyobb türelmet igényel. Meg kell ismerni az épületet, fel kell ismerni a részeit és látni is kell azokat.

A felmérés nem csak egy mérés, hanem alapjául szolgál a műemlék helyreállításához kapcsolódó összes olyan szakember munkájának, kik azért fáradoznak, hogy örökségünk ne a feledésbe merüljön, hanem a nagyközönség számára is láthatóvá és elérhetővé váljon. Így mutatva be történelmi értékeinket, ezzel is gazdagítva tudásunkat.