Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Műemléki topográfia módszertan

Műemléki topográfia módszertan

A műemléki topográfia, a műemlékek helyrajzi rendben való, történeti kontextusba helyezett számba vétele tudományos alapkutatás, a műemléki értékvédelem és egyben a művészettörténet forrásanyaga. A munkafolyamat a levéltári, bibliográfiai kutatások és a helyszíni lejárások, helyszíni műemléki kutatások eredményeinek feldolgozását, fotó-és rajzi dokumentációk készítését jelenti.

Előzmények

Magyarországon elsősorban Henszlmann ösztönzésére már a reformkorban megjelentek a műemléki topográfiai kutatásokra irányuló kezdeményezések és Ipolyi Arnold 1859-ben magyarul is megjelent munkája, a Csallóköz műemlékei a korszak legmagasabb tudományos színvonalát képviselte.  A műemlékekkel való foglalkozás azonban ekkor még nem törte át a szűk szakmai kereteket és nem alakult ki az intézményi és finanszírozási rendszer.

A sok harc árán 1881-ben meghozott műemlékvédelmi törvény alapján létrehozott Műemlékek Országos Bizottsága (MOB) már szervezeti jellegénél fogva sem bizonyult alkalmasnak az ilyen komplex és tartós feladatot jelentő munka megszervezésére és a szükséges pénzforrások előteremtésére. Miközben a MOB olyan vezetői, mint Forster Gyula és egy generációval fiatalabb munkatársa, Éber László a külföldi gyakorlat ismeretében folyamatos erőfeszítéseket tettek a műemléki értékfeltárás programjának életben tartására, korszerű topográfiai munka az ország teljes területe feldolgozásának igényével ténylegesen csak Ipolyi kezdeményezése után csaknem másfél évszázaddal indult meg Magyarországon, Dercsényi Dezső meghatározó szerepvállalásával.

Dercsényi Dezső volt a korszerű magyarországi nagytopográfia koncepciójának kialakítója, munkálatainak szervezője és aktív résztvevője, a Magyarország műemléki topográfiája c. sorozat eddig megjelent tizenkét kötetének sorozatszerkesztője, három kötetének szerkesztője. A koncepció nem valósulhatott volna meg Genthon István korábbi topográfiai előmunkálatai és bizonyos történeti és személyi feltételek együttállása nélkül.

A Magyarország Műemléki Topográfiája sorozat első, 1948-ban megjelent esztergomi kötetét, amely a múzeumok, a könyvtár és a kincstár katalógusait tartalmazta, valójában nem tekinthetjük topográfiának. Dercsényi Dezső koncepciója a Max Dvořák, Hans Tietze, Dagobert Frey és Karl Ginhart osztrák művészettörténészek által megformált és addigra harminc kötetet számláló osztrák nagytopográfia felépítéséhez állt közel, mindenekelőtt azok forrásközlési módját, rajzi és fényképes dokumentációját állítva példaképül. A munkát levéltári és bibliográfiai előkészítéssel valamint fényképezéssel és műszaki felmérésekkel egybekapcsolt terepbejárással tartotta megvalósíthatónak. Az országot megyei bontásban javasolta feldolgozni, megyénkként egy-egy kötetet tervbe véve. A fent vázolt program alapján az első időszakban, a műemléki szervezet és a Magyar Tudományos Akadémia közös tevékenységének eredményeként tíz év alatt hét nagytopográfiai kötet jelent meg. A további kötetek hosszabb átfutási idő alatt, a legutolsó, Szabolcs-Szatmár megyei topográfiai kötetek jelentősen lerövidítve, 1986-1987-ben jelentek meg:

Magyarország Műemléki Topográfiája. Szerk. Gerevich Tibor, Dercsényi Dezső: I. Esztergom I. (múzeumok, könyvtár, kincstár). Szerk. Gerevich Tibor. Budapest, 1948.; II. Győr-Sopron megye műemlékei I. (Sopron és környéke műemlékei). Szerk. Dercsényi Dezső. Írta: Csatkai Endre et al. Budapest, 1953, 2. bőv. kiadás: Budapest, 1956.; III. Nógrád megye műemlékei. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1954.; IV. Budapest műemlékei I. (I. kerület). Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1955.; V. Pest megye műemlékei I-II. Szerk. Dercsényi Dezső. Budapest, 1958.; VI. Budapest műemlékei II. (II-XXII. kerület). Szerk. Pogány Frigyes. Budapest, 1962.; VII. Heves megyei műemlékei I. Szerk. Dercsényi Dezső-Voit Pál. Budapest, 1969.; VIII. Heves megye műemlékei II. Szerk. Dercsényi Dezső-Voit Pál. Budapest, 1972.; IX. Heves megye műemlékei III. Szerk. Dercsényi Dezső-Voit Pál. Budapest, 1978.; X. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei I. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1986.; XI. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei II. Szerk. Entz Géza. Budapest, 1987.

Szintén az első évtizedben jelentek meg a már korábbi előmunkálatokon alapuló, ún. kistopográfiák is:

Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 1. Dunántúl. Budapest, 1959.; Uő.: Magyarország művészeti emlékei 2. Duna-Tisza köze, Tiszántúl, Felsővidék. Budapest,1961.; Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest. Budapest, 1961.

1990-2018 közötti időszak

A 2000-ig tartó évtizedekben különféle kezdeményezések történtek a műemléki topográfiák életben tartására, munkák folytak Veszprém megyében, Somogy megyében és Komárom-Esztergom megyében, Kőszeg városában, azonban ezek mind torzóban és kéziratban maradtak, elsősorban az egyre csökkenő finanszírozás miatt. Egyidejűleg pedig mind sürgetőbbé vált az igény egy, a műemlékek teljes áttekintését biztosító topográfiai programra, amely leginkább az „inventarizálás, értékfeltárás, kistopográfia" vagy ezekkel rokon megfogalmazásban nyert kifejezést. 2000 és 2007 között a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban jelentősebb céltámogatás biztosította a védett műemlék állomány revíziójának folytatását, a megyei műemlékjegyzékek megjelenését, amelyekből mindösszesen csak kilenc kötet jelent meg. Az évenként változó mértékű támogatások tették lehetővé a nagytopográfiai programok folytatását Veszprém megyében, Kőszegen és műemléki értékleltárak készítését egyes településeken. 2007 után a finanszírozás hiánya, az új vezetők eltérő koncepciói, 2010-től pedig az örökségvédelmi intézményrendszer folyamatos átalakítása tette lehetetlenné a hivatalban folyó topográfiai kutatások folytatását. Mindeközben jelezve a szakmai és társadalmi igényt a topográfiai típusú feldolgozásokra, az állami műemlékvédelem keretein kívül is megindultak kutatások és megjelent két topográfiai kötet:

Fejér megye művészeti emlékei. Szerk. Entz Géza Antal és Sisa József. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár, 1998.; Magyarország műemlékei. Szerk. Entz Géza Antal. Székesfehérvár. Szerk. Entz Géza Antal. Osiris Kiadó, Budapest, 2009.

Az utódintézmények kutatóinak részvételével két nagytopográfiai kutatási program futott 2013 és 2018 között OTKA támogatással (K 109323 Műemléki topográfiai kutatások Kőszegen és Tokaj-hegyalján).