A MÉM MDK korábbi projektjei

Intézményünk saját projektjei két csoportba oszthatók. Egyrészt a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) égisze alá tartozó projektekben való közreműködés, másrészt kifejezetten a MÉM-MDK saját munkái.

Előbbiek közé tartozik a Műcsarnok épületéről készített építéstörténeti dokumentációnk. A Műcsarnok, a MÉM-MDK-hoz hasonlóan az MMA egyik intézménye, 2018. év elején fordult hozzánk azzal az igénnyel, hogy a régóta esedékes gépészeti felújítás előkészítéseként építéstörténeti dokumentációt készítsünk. Erre azért is szükség volt, mert a nagy múltú kiállítóhely műemléki védettséget élvez, és – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a hatósági engedélyezési eljáráshoz szükségessé vált egy ilyen anyag mellékelése a tervekhez. A dokumentáció összeállításakor a bőség zavarával küszködtünk, hiszen jól ismert, többször publikált épületről van szó, melynek tervanyaga is ismert. Ugyanakkor néhány kérdésben sikerült kiegészíteni, színesíteni a Schikedanz Albert által tervezett épületről kialakult képet. A rendelkezésre álló rövid idő alatt a feladatot három felé osztva oldottuk meg. Az építéstörténetet Fülöp András, a belső terek értékleltárát Jankovics Norbert írta meg. Külön kihívás volt a homlokzatok gazdag ornamentikája, melynek aprólékos, szakszerű leírását Galamb Zsuzsanna készítette. (Az építéstörténeti dokumentáció letölthető az alábbi linken)

A MMA-hoz még szorosabban kötődik a Budapest, Városligeti fasor 9-11. sz. alatti épületegyüttes, hiszen a fenntartó MMA szándékai szerint intézményünk hosszú távon itt nyerne végleges elhelyezést. Ebben működött egykor a Belügyminisztérium Korvin Ottóról elnevezett kórháza (röviden BM-kórház), mely évek óta üresen állt. Az épületeket egy ideje a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. gondnokolta. 2018 szeptemberében került sor a birtokbaadásra, melynek során a két historizáló (eredetileg is klinika céljára emelt) épület, egy 1930-as években épült modernista villa, továbbá a kórház további, háború után emelt épületei az MMA-hoz kerültek.

A jobb sorsra érdemes, de helyenként kifejezetten rossz állapotú volt kórházépületek ugyan nem védett műemlékek, de jó részük építészetileg igazi értéket képvisel (a telken mára megmaradt historizáló épületek egyikét Quittner Zsigmond, a másikat Schannen Ernő tervezte), így megérdemlik a nagyobb odafigyelést. 2018. év végén az épületegyüttesről munkatársaink (Borossay Katalin, Csejdy Júlia, Galamb Zsuzsanna, Nagy Veronika, Fülöp András, Jankovics Norbert, Szökrön Péter) eredetileg a műemlékek nyilvántartásba vételére kidolgozott, jogszabályban meghatározott adattartalommal bíró értékvizsgálati dokumentációt készítettek annak érdekében, hogy az építtető a tervezési koncepció kialakításához támpontot nyerhessen. 2019 tavaszán a Bajza utcára néző Fischer József által tervezett modernista épületről külön építéstörténeti dokumentáció (benne értékleltárral) készült, hiszen várhatóan ezzel a házzal kezdődik az épületegyüttes rehabilitációja. A villa, melyet Walter Rózsi operaénekesnő építtetett (így helyesebb rá a „Walter-villa,” semmint az olykor hallható „Fischer-villa” elnevezést alkalmazni), Ferkai András tollából már publikált épület. Az építéstörténeti dokumentáció ennek az ismeretanyagnak egy gyakorlatias szempontokhoz igazított megfogalmazása, kibővítése.