Magyar Építész Nők

„Imádom a pályámat s csöppet sem bántam meg, hogy építőmester lettem. Pedig de sokat küzdöttem, míg idáig jutottam.”

Paulas Erikának különös szerep jutott. Első nőként taposta ki az utat a szakmában, egy évszázadra mégis mindenki elfelejtette.

Az 1956-ban Kanadába emigrált Vecsei Éva minden idők legsikeresebb magyar építészei közé tartozik, ha a megépült légköbmétert és a projektek elismertségét nézzük. Montréali munkái idehaza nehezen elképzelhető léptéket képviselnek.

Az 1956-ban Kanadába emigrált Vecsei Éva minden idők legsikeresebb magyar építészei közé tartozik, ha a megépült légköbmétert és a projektek elismertségét nézzük. Montréali munkái idehaza nehezen elképzelhető léptéket képviselnek.

Wolf Johanna a negyedik női diplomázóként végzett a Műegyetem építészkarán, de a negyvenes-ötvenes években főszerepet játszott a hazai kivitelezésben. A „magyar építészek mamájának” pályája a Magyar Építő Rt-től a Vegyépszerig ível.

1948-as alapítása óta 58 építész kapta meg a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Kossuth-díjat. Mindannyian férfiak voltak. És mégis van egy Kossuth-díjas építésznőnk. Kis jóindulattal ő lenne az 59... Ez itt Tóth Győzőné Czukor Anna története.

A Magyar Építész Nők kutatási projekt keretében Várnay Marianne-ról, az első, a Műegyetemen diplomázott építésznőről adott elő kollégánk, Kovács Dániel a spanyolországi Valenciában rendezett VI. ICAG konferencián.

2023. október 12-én, egy évvel a Magyar Építész Nők kutatási projekt elindítását követően a Walter Rózsi-villában tartottunk munkaközi beszámolót, nyolc kutató részvételével.