Foerk Ernő építész és iparművész
Förk Ernő néven született 1868. február 3-án Temesváron Förk Károly Gusztáv nyomdatulajdonos fiaként. Az Országos Magyar Királyi Iparművészeti iskola díszítő szobrászat szakosztályán kezdte meg tanulmányait, azonban a képzés ideje alatt inkább az építészethez és az iparművészethez vonzódott. Tanulmányai befejeztével 1888-ban Pucher József építészeti irodájában helyezkedett el. 1889-ben királyi ösztöndíjjal a bécsi Képzőművészeti Akadémián Friedrich von Schmidt növendéke lett, ahol háromszor is akadémiai díjat nyert terveivel. A nyári tanulmányutak során bejárta Közép-Európa legszebb műemlékeit felmérési rajzokat készítve, melyek később a Wiener Bauhütte önképzőkör albumában jelentek meg.
Bécsből hazatérve 1892-ben Steindl Imre irodájában vehetett részt az Országház belső terveinek kidolgozásában. Az Országház munkálatain kívül Steindl Imre mellett a Királyi József Műegyetem középkori tanszékén volt tanársegéd 1893 és 1897 között, később a Felsőépítő Ipariskolához került oktatónak, ahol az építészettörténetet és az építési alaktant tanította nyugdíjba vonulásáig.
1910-től a hallgatók műemléki felméréseit irányította, melyek kilenc kötetben jelentek meg 1912 és 1930 között. Műemlék-helyreállítási terveit több ízben tanítványai felméréseire alapozta. Példaként említhető a dési református templom boltozatának felújítása, valamint a márkusfalvi Máriássy-kastély és a Dardanelláknak nevezett kerti pavilon helyreállítása. A Steindl irodában ismerkedett meg Sándy Gyula építésszel, akivel számos díjazott pályatervet készített, köztük a szegedi fogadalmi templom első pályatervét 1903-ban. 1900 és 1907 között nagy sikerrel pályáztak a breznóbányai evangélikus – Foerk és Sándy nyerte el az első és a második díjat is terveikkel – és a nagykőrösi református templomtornyok átalakítására, amelyek terveik alapján újultak meg. A pozsonyi postapalota, a bécsi hadügyminisztériumi palota, a szófiai igazságügyi palota és a hágai békepalota tervpályázatán is sikereket értek el. A zágrábi postapalota tervpályázata a korabeli nagyobb szabású postaépítkezések egyik első kezdeményezése volt, az épület 1903-ra készült el.
Foerk Ernő és Sándy Gyula 1904-ben kaptak megbízást özv. Tüköry Alajosné Daruvár melletti diósszentpáli kastélyának megtervezésére, amely 1905-ben készült el.
Foerk többször is tett külföldi tanulmányutakat Európa-szerte, 1906-os itáliai utazásáról „Olasz levelek” címmel jelent meg többrészes beszámolója. Az életművet tekintve nem véletlen tehát, hogy az itáliai hatások érzékelhetők a leginkább Foerk építészetében.
Az építész Sándy Gyulával való együttműködése után 1905-től Petrovácz Gyulával, a kalocsai egyházmegye főépítészével társult, akivel számos templomot tervezett vagy újított fel, többek között Jánoshalmán, Fajszon, Tompán és Kalocsán.
Ekkoriban kapott megbízást a szegedi templomépítő bizottság által a fogadalmi templom Schulek Frigyes által készített terveinek átdolgozására. A templom építési munkálatai 1913-ban kezdődtek meg, de az első világháború kitörése miatt félbemaradt építkezés csak a háború befejeztével, 1923-ban indulhatott meg újra. A hosszú szünetnek köszönhető azonban, hogy a keresztelőkápolnát a templom apszisa mögötti terület helyett az akkor előkerült Dömötör-toronyban alakították ki, ezzel új funkciót adva a műemléknek. A fogadalmi templom, amely megépülte után a Szeged-Csanádi egyházmegye székhelye lett, nemcsak Foerk Ernő életművének fő alkotása, hanem a két világháború közötti Magyarország szimbóluma is.
A dóm építése közben Glattfelder Gyula (1911-től csanádi psüpök) újabb megbízást adott az építésznek, a temesvári római katolikus szeminárium épületegyüttesének tervezését, amely 1913-ra készült el.
Az első világháború alatt – amíg a szegedi fogadalmi templom építési munkái álltak – a Magyar Földrajzi Társaság megbízott egy építészekből álló csoportot: Foerk Ernőt és a Felső Építő Ipariskola oktatóit, valamint a Műemlékek Országos Bizottságának építészeit, hogy mérjék fel a balkáni régió műemlékeit. 1917-ben és 1918-ban két utazásra került sor, melyek során több csoportra osztva készítettek felméréseket Szerbia, Koszovó, Montenegró, Észak-Macedónia és Albánia jelentősebb építészeti emlékeiről. Foerk Ernő az itteni utazásait „Balkáni levelek” címmel ismertette 1918-ban.
Foerk Ernő tervei alapján 1927-ben épült fel az újpesti Állami Fa- és Fémipari Szakiskola épülete a Kereskedelemügyi Minisztérium megbízásából. Budapest Tripolisznak nevezett angyalföldi városrészében épült meg 1930-ban a Szent Mihályról elnevezett plébániatemplom, amelyet szeptember 21-én szentelt fel Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás. Foerk 1932-ben kapott megbízást a szombathelyi szalézi rendtől plébániatemplom építésére. A munkák 1938-ra fejeződtek be, de mivel idő közben Foerk Ernő meghalt, művét – a tervezett kettő helyett egy toronnyal – Brenner János szombathelyi építész vezetésével fejezték be.
Foerk Ernő a magyar műemlékvédelemben
Ahogy az egykori bécsi hivatal, a Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale a nevében hordozta, a műemlékvédelem két alaptevékenysége a megismerés és a megőrzés, vagyis a kutatás-dokumentálás, valamint a helyreállítás. Foerk Ernő, aki 1910-től a Műemlékek Országos Bizottságának tagja, 1921-től építészeti előadója volt, mindkét területen maradandót alkotott.
1910-től ő szervezte és felügyelte a Felső Építő Ipariskola hallgatóinak szünidei műemlék-felméréseit. Az első kiszállásokkal – amelyeken az intézmény diákjaként idősebb fia, Foerk Károly is részt vett – Segesvár környéki gótikus erődtemplomok felvételét célozták meg, de épp ilyen jelentős dokumentációs anyag készült a szepességi felmérések alkalmával. Műemlék-helyreállítási terveit több ízben tanítványai felméréseire alapozta. Példaként említhető a dési református templom boltozatának felújítása, amelyhez a boltgerinc vasbetonból készült volna (az elképzelés azonban nem valósult meg), valamint a márkusfalvi Máriássy-kastély Dardanellák nevet viselő kerti pavilonjának helyreállítása.
1912-es olaszországi útja során, május 2-ai feljegyzésében így írt az orvietói dómról: „A templom most restaurálás alatt van, mind kiszedték belőle a későbbi időkből származó ingó kincseit és úgy látszik, nem is akarják azokat visszahelyezni, mert már a Museo civico-ban vannak felállítva. Egyszóval purifikálják, kaptafára húzzák, mint már annyi történeti emléket, csak azért, hogy stilszerű legyen.” A következő napi feljegyzésében hozzáteszi: „Előttem épp oly művészi tett a Pantheon vagy a Colosseum, a S.–Apollinare, S.–Ambrogio, meg a milánói vagy orvietoi dóm, mint akár a Péter-templom vagy az Il Gesú Rómában.”
Való igaz, Foerk munkásságának egyik lényeges eleme volt, hogy a műemléki értékek számbavételekor az újkori, elsősorban barokk épületekre is kiterjesztette a figyelmét, amint azt Márkusfalva esete is tanúsítja. Mégis, ha áttekintjük az általa tervezett helyreállításokat, megmutatkozik, hogy a konzerválni vagy restaurálni kérdésfeltevés esetében nem feltétlenül az előbbi mellett tette le a voksát. Hűen példázza mindezt Ócsa egykori premontrei prépostsági templomának esete, amelynek helyreállítása 1922–1924 között Foerk tervei szerint, ám eredeti elképzelései (pl. nyugati toronypár téglából való felmagasítása, négyezeti torony kiépítése) egy részét elvetve, hosszú vitákat követően ment végbe. Fontosabb munkái közül megemlíthető még a szegedi Szent Demeter-templom csonkatornyának kiépítése vagy a Rudas Fürdő török kupolájának helyreállítása.
Baldavári Eszter és Kovács Gergely Károly
Felhasznált irodalom
Baldavári Eszter: „Alkotóművész és búvárkodó tudós ember” Foerk Ernő (1868-1934) születésének 150. évfordulójára emlékezünk, Magyar Iparművészet 2018
Baldavári Eszter: Az alapkőtől a székesegyházig. A szegedi fogadalmi templom építéstörténete. In: Deliberationes. A Gál Ferenc Főiskola tudományos folyóirata. 2020
Baldavári, Eszter: From the Foundation Stone to the Cathedral: Architecture of the Votive Church of Szeged, YBL Journal of Built Environment, Volume 7 (2019)
Baldavári, Eszter – Boris Dundović: The Balkan Letters by Ernő Foerk: A Travelogue Mapping the Architectural Trajectories of Ottoman Heritage, Discovering Dalmatia VII. 10th December 2021
Bodó Péter: Sándy Gyula (1868-1953), a pártázatok mestere. In: Rozsnyai József (szerk.): Építőművészek Ybl és Lechner korában. Terc, Budapest, 2015
Dávid Eszter: 100 éve kezdődtek meg az ócsai tornyok átalakítási munkálatai: https://memmdk.hu/cikkek/muemleki-helyreallitasok/100-eve-kezdodtek-meg-az-ocsai-tornyok-atalakitasi-munkalatai
Dundović, Boris: Ernő Foerk and Gyula Sándy’s Tüköry Mansion in Dioš, Croatia: Genealogy of Architectural and Stylistic Features, YBL Journal of Built Environment, Volume 7 (2019)
Dundović, Boris: The Palace of the Post and Telegraph Administration Office in Jurišiæeva Street, Zagreb Architectural and Stylistic Features, In: Prostor. A Scholarly Journal Of Architecture And Urban Planning, 2016
Entz Géza: A kalocsai székesegyház faragványai. In: Radocsay Dénes – Gerevich Lászlóné (szerk.): A Szépművészeti Múzeum közleményei 1966
Foerk Ernő: Árpádkori templomaink típusai. Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1926
Foerk Ernő naplója, MÉM MDK Múzeumi Osztály, Foerk Ernő-hagyaték ltsz. 2021.1.263.
Foerk Ernő: Olasz levelek. In: Magyar Iparoktatás, 1906-7
Foerk Ernő: Olasz levelek. In: Magyar Iparoktatás, 1911-12
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenyége a trianoni békekötés után (1920–1934). In: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. (Művészettörténet-műemlékvédelem 9.). Szerk. Bardoly István, Haris Andrea. Budapest, Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996. 145–169.
Hadik András (közread. és bev.): Foerk Ernőről és a Magyar Építészeti Múzeumban lévő dokumentumanyagáról. In: Lapis Angularis II. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. OMVH, Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 1998
Kovács, Gergely: The History of the summer survey of the Hungarian Royal Public Higher Architectural School – in the mirror of collection resources, YBL Journal of Built Environment, Volume 7 (2019)
Rozmann, Viktor: The Turn-of-the-century Monument Protection Practice in Light of Ernő Foerk's Work, YBL Journal of Built Environment, Volume 7 (2019)
Sándy Gyula: Hogyan lettem és hogyan voltam én templomépítő, -tervező és művezető építész? In: Lapis Angularis VI. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2005
Sisa József (szerk.): Az Országház építése és művészete. Országgyűlés Hivatala, Budapest, 2020
Szakács, Béla Zsolt: Ernő Foerk and the Medieval Cathedrals of Kalocsa, YBL Journal of Built Environment, Volume 7 (2019)
Zombori István: A Fogadalmi templomtól a püspöki székesegyházig. In: uő (szerk.): A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. Történeti tanulmányok. Studia Historica 8. Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 2005
MOB iratok 1911/50., 1915/434., 1921/225., 233.
