Először 2022-ben, Breuer Marcell születésének 120. évfordulója apropóján fogalmazódott meg az igény egy Breuer Marcell-emlékkiállítás pécsi megrendezésére. Az előkészületek után a tárlat végül idén valósult meg a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. szervezésében. A kiállítás kurátora Fekete Valéria, társkurátora és kutatója Getto Katalin, a kurátorasszisztens Fekete Dénes voltak. A 2024. január 14-ig látogatható tárlat és a kapcsolódó konferencia célja kettős: a szervezők egyrészt fel kívánják tenni Breuert Pécs kulturális térképére, másrészt hangsúlyozni igyekeznek azt a tényt, hogy Breuer – bár élete nagyrészét külföldön töltötte – haláláig magyarnak vallotta magát és tartotta a kapcsolatot hazai kollégáival. A kiállítás így Breuer bútortervezői és építészi munkásságának bemutatásán túl a Janus Pannonius Múzeumban fennmaradt családi levelezést és pályatársával, Major Mátéval folytatott levélváltásait is bemutatja. Bútortervei olyan ikonikus darabokon keresztül jelennek meg, mint az először B3 néven forgalomba hozott klubszék, későbbi nevén Vaszilij-szék és a napjainkban nagy divatnak örvendő nádazott Cesca-szék. A kiállításban egykor Breuer hazai kollégáinak tulajdonában lévő csőbútorok is helyet kaptak, így a Bierbauer Virgil és Fischer József építészek hagyatékából származó csőszékek. De kiállításra került az egykor Breuer New York-i irodájában lévő gránit tárgyalóasztal is, amelyet a Magyar Nemzeti Bank jóvoltából az Iparművészeti Múzeum gyűjteménye őriz. Breuer építészi munkásságát ikonikus épületeiről, így többek között a Whitney Museumról, az UNESCO székházról vagy az IBM kutatóközpontról készült makettek és kapcsolódó tervrajzok, illetve korabeli és mai fotók mutatják be.
A kapcsolódó konferencián előadott intézményünk muzeológusa, Sebestyén Ágnes Anna. A konferencia egy délelőtti magyar és egy délutáni angol nyelvű szekcióra oszlott fel magyar és külföldi előadók részvételével. A délelőttöt Ernyey Gyula designtörténész nyitotta, aki hosszú évek-évtizedek óta foglalkozik Breuer munkásságával. Előadásában a hazai Breuer-kutatással és -recepcióval vetett számot. Horányi Éva, az Iparművészeti Múzeum főmuzeológusa – aki hosszú ideje foglalkozik Breuer és más magyar tervezők csőbútoraival – új kutatási eredményeit osztotta meg Breuer alumínium bútorai és a téma magyar vonatkozásai kapcsán. Jómagam a délelőttöt lezáró előadásomban a hiány és emlékezet hívószavakat szem előtt tartva olyan dokumentumok és archív anyagok alapján beszéltem Breuer két világháború közötti magyar kapcsolatairól, amelyek eddig nagyrészt ismeretlenek voltak a hazai kutatás számára. Előadásom az elmúlt két évben tett zürichi, londoni, stockholmi és hazai kutatásaimon alapult, amelyek során Breuer magyar kapcsolatainak a dokumentumait is összegyűjtöttem. Délután online jelentkezett be Barry Bergdoll művészettörténész, a Columbia Egyetem professzora, aki intézményünk meghívására idén márciusban Pécsre és Budapestre látogatott. Bergdoll mostani előadásában Breuer és a vernakuláris építészet témájára fókuszált. Előadott továbbá Körner András, New York-ban élő építész, író, akinek volt alkalma személyesen is találkozni Breuerrel – előadásában Breuerhez fűződő emlékeit osztotta meg a közönséggel. Utolsó előadóként szólalt meg Christoph Janik, a berlini Bröhan Design Foundation kurátora, aki 2017-ben kezdett el egy a korai csőbútorokkal kapcsolatos kutatási projektet, amelyben Breuer és két másik magyar, Lorenz Antal (Anton Lorenz) és Lengyel Kálmán szerepét vizsgálta a korai csőbútorok tervezésében és gyártásában. Előadásában Breuer és a Standard Möbel cég szerepére fókuszált.
A konferencia sikeresen mutatott új irányokat a Breuer-kutatásban és helyezett új megvilágításba korábbi megállapításokat. A konferencia szervezői az előadásokat a jövő év folyamán tanulmánykötetben szeretnék megjelentetni.
Sebestyén Ágnes Anna
