100 éve hunyt el Sztehlo Ottó építész

Sztehlo Ottó, a Műemlékek Országos Bizottságának másodépítésze, majd rendes tagja. Hivatásának két pillére a templom és a vár.

Sztehlo Ottó 1851. december 10-én született Dobsinán, Sztehlo András dobsinai evangélikus lelkész negyedik gyermekeként. Elemi iskoláit Losoncon, középiskoláit a pozsonyi, majd a budai líceumban végezte. 1868–1874 között a József Politechnikum építészhallgatójaként professzorai között volt Schnedár József, Steindl Imre, Engerth Vilmos, Stoczek József és Kruspér István is. Közülük kétségtelenül Steindl Imre töltötte be a legmeghatározóbb szerepet életében. 1876-ban két évre elnyerte a műépítészet tanszéken megüresedő tanársegédi állást.

1886-ban feleségül vette az eperjesi nemesi családból származó Kéler Gizellát, akitől két fiú gyermeke született. Felesége igen korai halála miatt a gyermekek, az akkor már nyugdíjba vonult Sztehlo András krisztinavárosi házába (Karátsonyi utca 9., mai Kuny Domokos utca) kerültek, itt nevelte őket legfiatalabb testvére Irén, aki ennek szentelte életét. Ettől kezdve Sztehlo Ottó minden percét a munkája töltötte ki.  

A Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály gyűjteményeiben található hagyatéka több mint 250 épületet dokumentál. A felmérési és helyreállítási rajzok, fényképfelvételek, illetve a hivatali iratok Sztehlo rendszeres műemlékfelmérő útjai és kiszállásai alkalmával készültek és kerültek folyamatosan a MOB gyűjteményébe.

Egyetemi hallgató korában, majd annak elvégzése utáni években mestere Steindl Imre mellett részt vett az Országház, a bártfai Szent Egyed-templom munkálatainál és a kassai székesegyház helyreállításában is, amit ő maga fejezett be 1901 után. Az itt eltöltött hosszú évek meghatározóan hatottak szemléletére.

A századfordulón a MOB építészeként változatos feladatokat kapott. Ceruzavázlatai mellett tisztázott felmérési rajzai (fekete-fehér és színezett toll-, illetve tusrajzok, akvarellek) – melyek minden esetben rendkívül részletesek, igényesek és pontosak – egyaránt rendelkezésre állnak, ahogyan az épületekről készített fényképfelvételei is.

Az alaprajzok, a metszetrajzok és a homlokzati rajzok mellett az adott épület igen sok elérhető részletét dokumentálta. Felvételei finom megfigyeléseket rögzítenek, mára forrásértékű dokumentumok.

A hagyaték 1923-ban fia által, Sztehlo Nándor ajándékával egészült ki.

Érdemes pár mondatban megemlíteni saját tervezésű műveit is. Élete során igen kevés új épületet tervezhetett – a székelyudvarhelyi megyeháza és a szolnoki úri kaszinó kivételével – és ezek legtöbbje templomépület. Kiemelkedő tervezési munkája az ötszög alaprajzú szolnoki református templom, ezen kívül a ceglédi evangélikus és a németprónai római katolikus templom is figyelmet érdemel.

1923. június 10-én hunyt el, temetésén Szőnyi Ottó mondott búcsúztató beszédet.

 

A MÉM MDK gyűjteményeiben lévő hagyaték katalógusának kézirata ez év végére lezárul. Reméljük jövőre újabb kiadvánnyal gazdagodhat intézményünk.

 

Bakó Zsuzsanna