Csete György (Szentes, 1937. november 5. – Budapest, 2016. június 28.) 1961-ben diplomázott a budapesti Műegyetemen, majd 1970-től Pécsen dolgozott. Itt alakult ki körülötte a fiatal építészekből álló Pécsi Csoport, amely a magyar organikus mozgalom egyik kezdeti momentumának tekinthető. Bár a paksi tulipános házaik kapcsán kialakult vita a csoport felbomlásához vezetett, saját munkáiban Csete György tovább kereste építészet és természet egységét, az ősi formákhoz és a nemzeti hagyományokhoz való visszanyúlás lehetőségeit. Templomai, emlékhelyei, ópusztaszeri épületei egyszerre kínálnak helyet a személyes reflexióra és a közösség megélésére.
Nevét országszerte a még a Pécsi Csoport éveiben, Orfűn emelt Forrásház tette híressé. A műfaját tekintve meglehetősen egyedi épület egy karsztvíz-forrásnál épült fel 1970-1974 között, Dulánszky Jenő statikus közreműködésével. Központi tengelyében egy méter sugarú csigalépcső fut, erre ülnek rá a helyiségek; alul transzformátorállomás és műszaki helyiségek, felül pedig barlangkutató-pihenő található, a kettő között terasszal. A középpontos szimmetriával, szobrászi igényességgel megformált épülettest azonban szinte elfeledteti funkcionalitását: felnagyított organikus formaként tör elő a földből, a természettel való egységet jelképezve. Az épület 2006-ban műemléki védettséget kapott.
Gyűjteményünk azt a makettet őrzi az orfűi Forrásházról, amely az Iparművészeti Múzeumban 2009-ben rendezett, „Folytatni a teremtést” című kiállításra készült. Az évfordulóra azonban nem ezzel a tárggyal emlékezünk, hanem azokból a fényképekből válogattunk, amelyeket Nagy Krisztina, a MÉM MDK Digitalizációs Osztályának építészeti és műemléki fényképész kollégája készített a helyszínen, hiszen ezek a dokumentumértékű fotók is gyűjteményünk részét képezik.
Kovács Dániel
fotó: Nagy Krisztina
