Lázár Antal életműve különösen változatos; a különböző ipari épületektől kezdve a sportlétesítményeken, irodakomplexumokon át hétvégi házakat és nyaralókat is tervezett. Emellett több egyetemi épület, -kollégium és könyvtár terve is köthető nevéhez. A többek között Ybl Miklós-, Pro Architectura- és Kossuth-díjjal is elismert építészt 2024-ben, pályája során elért eredményeiért a Nemzet Művésze díjjal is méltatták.
Diplomáját 1966-ban szerezte meg a Műegyetemen, diplomaterve egy Szürkevas Öntöde volt a Csepeli Vas- és Fémművekhez. Pályáját az Iparterv berkeiben kezdhette meg, így életműve első szakaszától kezdve köthetőek nevéhez ipari épületek. Ilyen például még az 1973-ban elkészült Számítóközpont terve, mely ugyan nem valósult meg, de különleges megoldásaival későbbi épületeiben is találkozhatunk. Jelentős, az iparhoz köthető épülete a Budapesti Szemétégető Mű (1977-1981), amely a high-tech építészet ritka magyarországi emlékének tekinthető, illetve annak bővítése, valamint a Siemens Irodaház (1998-2000), amiért tervezőtársával, Reimholz Péterrel Budapesti Építészeti Nívódíjban részesültek.
Budapesten és Székesfehérváron méltán ismertek a DOMUS lakberendezési áruházak, mely épületek a korszakban újszerű látványvilággal jelentek meg a két nagyváros tereiben. Lázár Antal és Reimholz Péter formabontó ötleteivel vegyítette az 1960-as és 1970-es évek formáit, mint például az egykori bútorlánc épületeinek homlokzatának az utcafront felett lépcsőzetesen kiszélesedő tömegével. A DOMUS áruházak különleges megoldásai több Lázár Antal által tervezett későbbi áruház épületén is felbukkannak – jellegzetes kézjegye a tüske alakú bevilágító, azonban csak később jelent meg, ez a kecskeméti Eurospar (1995-1996) épületének egyik különleges vonása.
Az említett bevilágítók legismertebb alkalmazására azonban a Tüskecsarnok esetében került sor. Budapest nagy lendülettel készült a Bécs városával közösen tervezett 1995-ös világkiállítás eseményeire. A városrendezési terveken belül több új épületre is pályázatot írtak ki – ugyan ezek egy része sosem valósulhatott meg a világkiállítás lemondása miatt, az elkészült épületek mégis meghatározzák Budapest látképét.
Az EXPO-ELTE pályázat során a tervezőcsoportoknak nem csupán a világkiállítás területét kellett megtervezniük, az EXPO épületei későbbi hasznosításáról, illetve az ELTE egyetemi komplexumainak elhelyezéséről is gondoskodniuk kellett. A Lázár Antal és az akkor az Amerikai Egyesült Államokban tanító dr. Magyar Péter építészek által tervezett EXPO-terület dinamikus, mozgalmas városképet álmodott meg, melybe jól illeszkedett a budapesti EXPO egyik különlegessége, a Dunán átívelő gyalogoshíd – mely sajnos nem épült meg – és a későbbi Tüskecsarnok. A gyalogoshíd formavilágában illeszkedett a tervezett EXPO-terület modern, high-tech arculatához, a Duna két partját egy csőrendszer-szerű szerkezet kötötte volna össze, mely mind a budai, mind a pesti oldalon központi terekbe futott volna.[1]
A Tüskecsarnok tervei is ugyanekkor születtek, az 1993-ban kiírt pályázaton első helyezést elért sportcsarnok és uszoda először a világkiállítás, majd az egyetemi kampusz részeként folytatták volna a működést. A komplexum születése a tervezéstől az építésig kalandos volt – a tervezőpáros faxon keresztül küldte egymásnak rajzaikat, jegyzeteiket, így több száz üzenetet váltottak a végleges tervek létrejöttéig. Az építkezések 1994-ben indultak el, ám a világkiállítás meghiúsulását követően leálltak és csupán 2012-ben döntöttek végül a folytatásról. A terveken módosítottak, az uszoda építését nem az eredeti elképzelések alapján végezték el, azonban a nagyléptékű sportcsarnok így is követte az építészek által elképzelt álmot.[2] A természet és az ember alkotta táj harmonikus együttélését szem előtt tartva a hatalmas épület tetőszerkezete gyeppel lett volna borítva; ez nem valósulhatott meg a szükséges termőföld súlya miatt, ám a csarnok tetején elhelyezett tüske alakú bevilágítók, illetve a csarnok lekerekített formái önmagukban is képviselik a természet és technológia közötti híd szerepét.
Lázár Antal az egyetemi épületek tervezése mellett (mint például a Corvinus Egyetem Közraktár utcai épülete) a hazai építészképzésben is fontos szerepet vállalt, amikor 1988-ban elnyerte a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszékének vezetésére kiírt pályázatot, majd 2002 és 2006 között a BME Építészmérnöki Karának dékáni pozícióját is betöltötte. Ezt az időszakot követően sem hagyta magára azonban a hallgatókat, 2011-ben közreműködésével készült el az egyetem Q épülete. A kampusz új épülete a Magyar Tudósok körútján impozáns képet nyújt – mind a homlokzata, mind pedig az aula az íves és a téglatest alakú tömbök ütköztetésével különleges formákat elevenít meg.[3]
A 2000-es évek nagyszabású építkezései közül meg kell említenünk a Könyves Kálmán körútra néző Volánbusz pályaudvart is, mely létrejöttét kihívásokkal teli tervezés előzte meg. A forgalmas utak kereszteződésénél helyet kapott épületnek reprezentatívnak és jellegzetesnek kellett lennie, hiszen, mint közlekedési csomópontnak, sokaknak ez az épület a mindennapjaik része, míg másoknak talán a nagyváros első benyomását adja. A viszonylag hosszú és keskeny telek adottságaihoz mérten a tervezési folyamat során sok megoldást vettek sorra az A&D Stúdió szakemberei, végül megszületett az általunk is ismert, négy emeletes buszpályaudvar.[4]
Lázár Antal épületei generációk emlékezetében élnek, legyenek azok különböző középületek, mint könyvtárak, buszpályaudvarok, esetleg sportcsarnokok vagy éppen lakóházak. Különleges építészeti megoldásai egyedi, mégis ismerős látványvilágot teremtenek, melyek ma már városaink arculatának elengedhetetlen elemei és mindennapjaink szerves részeivé váltak.
Lázár Antal ajándékaként az utóbbi években a MÉM MDK Múzeumi Osztályához került az építész hagyatéka, tervekkel, fotókkal és makettekkel együtt – ennek köszönhetően az építész munkássága az érdeklődők számára is kutathatóvá vált. A gyűjtemény DOMUS áruházat ábrázoló makettje jelenleg is megtekinthető a Walter Rózsi-villában a „Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát” című kiállítás keretében.
85. születésnapjához sok szeretettel gratulálunk Lázár Antalnak a MÉM MDK nevében!
Nagy-György Blanka
Felhasznált irodalom
Azopus.hu – Lázár Antal szócikke,
Forrás: https://azopus.hu/alkoto/AL0000508/alkotas-valogatas
EXPO-ELTE pályázat, Összefoglaló értékelés az EXPO-terület ELTE egyetemi épületei építészeti tervpályázat, 1993, in: Magyar Építőművészet, 1993, 84. évfolyam, 5. szám
József Dénes: Gondolatok két Domus Áruházról. in: Magyar Építőművészet, 1977, 1. szám, 60–61.
Kalmár Gabriella: Könyves Kálmán körúti Volánbusz pályaudvar, Építészfórum, 2002.03.21.
Kovács Dániel: A végtelen építészete – Magyar Péter munkássága, Budapest 2023
Lázár Antal DLA: Terjeszkedő Műegyetem - elkészült a Q épület, Építészfórum, 2011.01.11.
N. Kósa Judit, Mártonffy Melinda, Hübner Teodóra: Jelek a térben - Lázár Antal építészete, Budapest 2019
Sylveszter Ádám: Elkészült a Tüskecsarnok, in: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2014, 10. szám, 10-14.
[1] EXPO-ELTE pályázat, Összefoglaló értékelés az EXPO-terület ELTE egyetemi épületei építészeti tervpályázat, 1993, in: Magyar Építőművészet, 1993, 84. évfolyam, 5. szám, 29-30., 60
[2] Sylveszter Ádám: Elkészült a Tüskecsarnok, in: Régi-Új Magyar Építőművészet, 2014, 10. szám, 10-14.
[3] Lázár Antal DLA: Terjeszkedő Műegyetem - elkészült a Q épület, in: Építészfórum.hu, 2011.01.11.
[4] Kalmár Gabriella: Könyves Kálmán körúti Volánbusz pályaudvar, in: Építészfórum.hu, 2002.03.21.