1906-tól élete végéig dolgozott a Műemlékek Országos Bizottságának. A 26 éves ifjú Möller István építész mellé került, aki bevonta a vajdahunyadi vár, a tordai fejedelmi palota, a kolozsvári ferences kolostor helyreállítási munkálataiba. Lux korai műemlékes tevékenységéből kiemelkedik az Árpád-kori királyi vár feltárása Óbudán, illetve a selmecbányai Óvár restaurálása, mely doktori témáját is adta. Mivel a Tanácsköztársaság alatt részt vett a MOB átszervezésében, és vezető beosztást vállalt, annak bukását követően állásából felmentették. Száműzött éveiben adta ki saját költségén A budai várpalota Mátyás király korában című tanulmányát díszkötetben, aminek a sikere által a Horhty-korszak Mátyás-kultuszában könnyen rehabilitálta magát a szakmai közéletbe. Magánépítészi tevékenységében kiemelkedő az 1926-29 között épült lillafüredi Palotaszálló. Az épület díszítésének ikonográfiája ugyancsak Lux Hunyadi Mátyás iránti szeretetéről, tiszteletéről ad tanúbizonyságot. Korai helyreállításaiban előfordult, hogy purista elvek határozták meg munkáját. A türjei premontrei prépostsági templom felújításánál a barokk vakolat alatt húzódó középkori ablakok feltárásán túl, a két nyugati torony közé egy olyan vakablaksort hozott létre, mely korábban nem létezett. A barokk portál eltávolítását is kívánatosnak tartotta, de ezt végül a MOB megakadályozta.
Igazán jelentős munkái Gerevich Tibor elnöksége alatt, szigorú műemléki elvek szerint születtek, amikor ismét a bizottság vezető építészévé vált. Ebben az időszakban dolgozott a zsámbéki kolostor és a szombathelyi Szt. Quirinus bazilika romjainak állagvédelmén. Mai napig példaértékű helyreállítást végzett az esztergomi palota, és várkápolna feltárásánál, majd a székesfehérvári bazilika romkonzerválásán. Hiteles, tudományosan megalapozott rekonstrukcióra törekedett, egyértelműen elválasztva az eredetit a kiegészítéstől, beleépítve az újba a régit, mégis összhangot hozva létre az eltérő részek között. Mindezek felett megőrizte az emlék kutathatóságát a jövő nemzedéke számára. A második világháború pusztításai lehetőséget nyújtottak a budavári palota középkori részeinek feltárására, melyben Lux korábbi elméleti tudását kamatoztatva tevékenyen részt vett.
Lux Kálmán terjedelmes építészeti életműve a műemlékvédelemben gazdag szakirodalmi munkásságával, és műemlék-fotográfusi tevékenységével egészül ki. Tekintve, hogy milyen nagy számú Lux-fotó található Fotótárunkban, minden bizonnyal mindig a nyakában lóghatott fényképezőgépe, ha terepen volt. Nemcsak készítette, hanem gyűjtötte is a fotókat, így hagyatékával jelentősen gyarapította gyűjteményünket.
Kádár Zsófia
Felhasznált irodalom:
Bozóki Lajos: Politika és tudomány. A Műemlékek Országos Bizottságának megújulása Gerevich Tibor irányítása alatt (1934-1945). In: Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996, 171-190 o.
D. Mezey Alice.: Türje, műemlékek. Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 429.
Budapest, 1992.
Dümmerling Ödön: Dr. Lux Kálmán (1880-1961). Műemlékvédelem 3/1962, 172-173 o.
Granasztóiné Györffy Katalin: A Műemlékek Országos Bizottságának tevékenysége a trianoni békekötés után (1920-1934). In: Bardoly István - Haris Andrea: A magyar műemlékvédelem korszakai. Tanulmányok. Művészettörténet - műemlékvédelem 9. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1996, 145-170 o.
Granasztóiné Györffy Katalin: Az intézményes magyar műemlékvédelem jubileuma. Műemlékvédelem 2/1997, 89-97 o.
Győr Attila: Mátyás-kultusz és Buda-álom. A lillafüredi palotaszálló stílusa és ikonográfiája. Műemlékvédelem 3-4/2016, 231-249 o.
Könyvtárunk válogatása Lux Kálmán irodalmi munkásságából:
Lux Kálmán: A selmeczbányai óvár. Építészettörténeti tanulmány. Budapest, Franklin-Társulat, 1914. 42 p., 4 t. (Klny. a "Magyarország műemlékei" 4. kötetéből)
Dedikált („Kabdebo Gyula kedves barátomnak mély tisz[telettel] ajánlom. Dr. Lux Kálmán”)
MDK Könyvtár jelzete: 91
Lux Kálmán: Árpádkori építészeti maradványok Óbudán. Budapest, Pátria Ny., 1916. 12 p., ill. (Klny. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1916. évi. 28-29. számából)
MDK Könyvtár jelzete: 480
Lux Kálmán: A budai királyi vár képe I. Mátyás korában. Budapest, Élet ny., 1917. p. 273-281., ill. (Klny. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1917. évi 30. számából)
MDK Könyvtár jelzete:164/4
Lux Kálmán: Budapest műemlékei, tekintettel a városrendezésre. Budapest, Németh József Technikai Könyvkereskedése, 1919. 14 p. (Klny. a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1919. évi számából)
A szerzőnek az építészeti szakosztály 1919. évi január 27.-i ülésén tartott előadása.
Dedikált ("Dr. Schoen Arnold kedves barátomnak szeretettel Lux Kálmán")
MDK Könyvtár jelzete: 5249
Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában = The Royal Palace and fortress in Buda under King Matthias. Budapest, Szerző, 1920. 110 p., 11 t.fol.
(A mű 100 számozott, a szerző sajátkezű aláírásával ellátott példányban készült, ez az 5. sz. pld. A címlap verzóján a szerző ajánlásával.
Lux Kálmán: A budai várpalota Mátyás király korában. Rövidített kiad. Budapest, Szerző, 1922. 48 p., 11 t. (A címlap verzóján a szerző ajánlásával)
MDK Könyvtár jelzete: 256
Lux Kálmán: La reggia di Buda nell'epoca del re Mattia Corvino. Budapest, "Mattia Corvino", 1922. 51 p., 11 t.
(A mű 250 számozott, a szerző sajátkezű aláírásával ellátott példányban készült, ez a 103. sz. pld.)
MDK Könyvtár jelzete: 20005
Ernyey József – Lux Kálmán: A visegrádi vár. Budapest, Műemlékek Országos Bizottsága, 1923. 64 p., ill.
MDK Könyvtár jelzete: 2292, 2680
Lux Kálmán: A budavári koronázó főtemplom. In: A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 58. (1924) 21-22., p. 75-80.
MDK Könyvtár jelzete: 4182
Lux Kálmán: A budavári Szent Miklós torony. In: A Magyar Mérnök és Építész Egylet közlönye, 2. (1925) 4-6., p. 45-51.
MDK Könyvtár jelzete: 4182
Lux Kálmán: Ó-keresztény bazilika Magyarországon. In: Magyar Művészet, 1. (1925), 4. p. 208-221.
http://epa.oszk.hu/02300/02304/00004/pdf/mmuveszet_1925_04_208-221.pdf
Lux Kálmán: A visegrádi fellegvár koronakamrája. In: Napkelet, 3. (1925) 4., p. 343-352.
http://epa.oszk.hu/02000/02076/00150/pdf/Napkelet_1925_04_343-352.pdf
Lux Kálmán: Újabb kutatások középkori építőművészetünk terén. In: Magyar műemlékek, 1. (1928) 1., p. 18-31.
Lux Kálmán – Lux Géza (rajz): Visegrád vára. Budapest, Műemlékek Országos Bizottsága, 1932. 47 p., ill.
MDK Könyvtár jelzete: 20005
Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom. Budapest, Székesfőváros házinyomdája, 1934. 31 p., [8] t. (Klny. a Tanulmányok Budapest múltjából II. kötetéből)
MDK Könyvtár jelzete: 363
Lux Kálmán: Die königliche Burg Stephans des Heiligen in Esztergom, Gran (Ungarn). Braubach-Marksburg, Burgverlag, 1935. p. 29-35., ill. (Megjelent a Zeitschrift für Wehrbau, Wohnbau und Städtebau (36.) 1935. évi számában)
MDK Könyvtár jelzete: 2948
Lux Kálmán: Die Burg Visegrád. Braubach-Marksburg, Burgverlag, 1938. p. 74-85., ill. (Klny. a Zeitschrift für Wehrbau, Wohnbau und Städtebau (39.) 1938. évi számában)
MDK Könyvtár jelzete: 2191
Összeállította: Papp Andrea
