35 éve szentelték fel a helyreállított dömösi Árpád-kori prépostság altemplomát

2025. augusztus 21. - 2025. augusztus 21.
35 éve, Szent István ünnepén szentelték fel a romokból helyreállított dömösi Árpád-kori prépostság altemplomát. Az OMF-korszak egyik utolsó, kiemelkedő jelentőségű helyreállítása Nándori Klára építész nevéhez fűződik.

Dömös már a 11. században királyi birtokközpont volt, ahol királyi udvarház és templom is állt. A dömösi prépostságot Könyves Kálmán testvére, Álmos herceg alapította: 1107-ben szentelte fel Lőrinc esztergomi érsek Antiochiai Szent Margit tiszteletére az átalakított épületet. Ez már a templom második építési periódusát jelentette, majd az építkezéseket II. Béla fejezte be 1138-ban. A templom déli oldalához kapcsolódott az egykori királyi palota, amelyben – a Képes krónika tanúsága szerint – I. Béla halálos balesetet szenvedett trónja összeomlása miatt 1063-ban. A gótika idején átépített épület a török időkben pusztult el.

A műemlékvédelem ún. Távlati tervének elkészítéséhez 1959-ben vizsgálták a hat évvel korábban műemlékké nyilvánított rom állapotát, és annak konzerválását javasolták. Régészeti feltárása Gerevich László vezetésével 1971–1975 között zajlott, majd 1989-re befejeződött a prépostsági altemplom helyreállítása. A keletelt, háromhajós, nyugati toronypáros, háromapszisos templom föld feletti maradványait végül nem csupán konzerválták, hanem váltakozó magasságban kiegészítették. Legfőbb elemként pedig helyreállították a főszentély alatti, a mellékhajók apszisaiból megközelíthető altemplomot. Az ásatások ugyanis feltárták a boltvállak magasságáig meglévő felmenő falakat, az eredeti helyükön megmaradt oszloplábazatokat, valamint a római téglákkal burkolt padló maradványait; ezáltal a teljes Árpád-kori tér visszaállíthatóvá vált. Az oszlopokat és a hevederíveket téglából rekonstruálták, a középkori fejezeteket és az egyéb faragott köveket beépítették az épületbe, majd kerek üvegtestekkel áttört, lemezes vasbeton födémmel fedték a teret. Az altemplomba lépve egyértelmű, hogy kiegészítésekről van szó, ugyanakkor a kifinomult eszközökkel élő, a mű állagbiztosítását célzó rekonstrukció nem kelt hamis látszatot, ellenkezőleg: az Árpád-kori faragványok egykori helyükön történő bemutatásával az építész lehetővé tette az eredeti részletek kiemelését.

 

                                                                                                                            F. Dóczi Erika

 

Felhasznált irodalom és forrás:

Nándori Klára: A dömösi prépostsági altemplom helyreállítása. Műemlékvédelem, 36. 1992. 81–87.

Nándori Klára: Dömös, prépostsági romok. Helyreállítási dokumentáció. Kézirat. Budapest, 1986. MÉM MDK Tervtár, ltsz. D 21788