1722. július 25-én, 300 éve született a hazai későbarokk építészet jellegzetes alakja, Fellner Jakab. A festői morvaországi Mikulovból származó, német ajkú építőmester 1746-ban bukkant fel Tatán, ezt megelőzően nem járt a Magyar Királyság területén. Az ambiciózus pallér 1748-ban tett mestervizsgát Komárom városában, tehát céhes keretek között indult pályája, közben egyre szorosabb kapcsolatokat igyekezett kialakítani az Esterházy család tatai uradalmának igazgatójával, az uradalom régensével, Balogh Ferenccel. A mesterlevél birtokában önállósuló Fellner gyakorlatilag minden építési feladatot elvállalt, ami a tatai uradalomban felmerült, nem volt olyan kis feladat, amit ne teljesített volna a legmagasabb színvonalon. Gyorsan kiderült, hogy a kezdetben kivitelezésekre, hídjavításokra és uradalmi épületekre szorítkozó, erősen gyakorlatias tervezési munkák után Fellner képes volt a főúri megrendelők kényes reprezentációs igényeit is kielégíteni. Építészeti stílusát tudatosan, a saját idejében korszerű építészeti megoldások és minták alkalmazásával, másolásával alakította ki. A 18. század közepén óriási igény mutatkozott az elsősorban francia és német építészet kortárs eredményeit ismerő, azt a magyar igényekhez és lehetőségekhez igazító tervezőkre, akikből igen kevés volt elérhető. Fellner, ellensúlyozva az akkor már egyre elvárhatóbb mérnöki képzése hiányát, számos nyomtatásban megjelent mintakönyvet és építészeti írást forgatott. Számára a „modern” kastély már nem csak a gazdagságot, pompát és hatalmat sugárzó építmény, hanem a tulajdonos életét és a kényelmet is szolgáló lakhely volt. Az 1760-as években tervezett legfontosabb világi épületei, a tatai Esterházy-, a móri Lamberg-kastély, és a veszprémi Püspöki palota (épült 1765 és 1775 között), melyeken a tervező kézjegyének számító francia motívumok, különösen az íves, sávozott épületsarkok, az óriásfülke motívuma, a pavilonos homlokzattagolás kötelezően feltűntek. Fellner pályája Egerben, Veszprémben és Pápán bontakozott ki, nagyszerű művei, az egri Líceum, a pápai vagy a tatai katolikus templomok, ma is meghatározó épületi e városok történeti magjának.
Jankovics Norbert
