Az építészdinasztiából származó Czigler Győző a bécsi képzőművészeti akadémián tanult. Építészetét a neoreneszánsz stílus határozta meg. Fő művei közé tartozik Budapesten a Saxlehner-palota, a Kereskedelmi Akadémia, az Országos Kaszinó, A Tudományegyetemi Alap bérháza, a Központi Statisztikai Hivatal székháza, a Hold utcai és Hunyadi téri vásárcsarnok, a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Fő utcai és Erzsébet körúti palotája, a Gozsdu-udvar, a lágymányosi Műegyetem kémiai és fizikai pavilonja, továbbá a győri bencés gimnázium, a balatonfüredi Vaszary-villa, a sátoraljaújhelyi, nagyszebeni és fiumei törvényszék és a bécsi Pázmáneum épülete. Ő kezdte tervezni a városligeti új artézi fürdőt, bár a Széchenyi fürdő régi szárnya már halála után, Dvořák Ede és Gerster Kálmán módosított tervei alapján épült fel. Tervezési munkái mellett, 1887-től ő vezette a műegyetem ókori építészeti tanszékét és jelentős szerepet vállalt a fiatal építészgenerációk képzésében. Mindössze 55 évet élt, különféle lakó-, köz- és egyházi épülettípusokból, iparművészeti és városrendezési tervekből álló, több száz munkát magába foglaló életműve hivatása iránti szenvedélyének, népes irodájának, az elit köreiben népszerű stílusának és remek kapcsolati tőkéjének köszönhetően jött létre. Hagyatékából intézményünk számos tervet és fényképet őriz.
Czigler emlékére, születésének 170., halálának 115. évfordulójára a MÉM MDK Budapest Főváros Levéltárával közösen szervezett kiállítást, amely az alábbi linken online is megtekinthető:
https://memmdk.hu/cikkek/virtualis-kiallitasok/virtualis-kiallitas-czigler-gyozo-epiteszeterol
