Felvételei azért olyan ismertek, és elterjedtek, mert nemcsak kiváló fotográfus, hanem jó üzletember is volt. Tudta mikor, hol kell lenni, mit kell fényképezni, és kivel kell üzletet kötni. Már 1896-tól Budapest belvárosában - a mai Semmelweis utcában - hatalmas, műteremmel és másolásra, retusálásra, kötészetre alkalmas helyiségekkel ellátott többszintes üzemet működtetett. Legfőbb célkitűzése az ismeretterjesztés volt, mely tevékenysége egész életpályáját meghatározta. Ez vezérelte, amikor 1908-ban megalapította az Uránia Szemléltető Taneszközöt Gyárát.
Erdélyi Mór jelentős riport- és portréfényképészeti tevékenysége mellett számos olyan megbízást teljesített országszerte, melynek fontos dokumentatív értéke lett. Nem véletlen, hogy a MÉM MDK Fotótára is számos felvételével rendelkezik. A millenniumi kiállításon fényképezett tenyészállatok arisztokrata tulajdonosai meghívták magukhoz vidékre, ahol lehetősége volt kastélyokat, tájakat fotózni. 1899-től a Mezőgazdasági Múzeum az első világháborúig bezárólag többször rendelt tőle mezőgazdasági dolgozók lakóhelyeit megörökítő fényképeket. Az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmával állami megbízásból Magyarország egyes tájegységeit, különleges, és jellegzetes helyeit, városait kapta lencsevégre. Aranyérmes sorozata könyvalakban, magyarázó szöveggel is megjelent. 1909-ben adták ki a Magyar Királyi Államvasutak gondozásában a Magyarország című turisztikai albumot, amely vasúton bejárható országrészeket mutat be közel 700 darab Erdélyi felvétel segítségével. Fotográfusi tevékenysége a fővárosban is kiemelkedő volt. Fényképein keresztül megismerjük korának új, és letűnőben lévő építészetét. Ahogy megjelenik az egykori Tabán, és Óbuda kedves, falusias képe, dokumentálja Bárczy István lakás- és iskolaépítési programját is. Utóbbi munkáit a Fővárosi Múzeumnak, és minden bizonnyal a Fővárosi Tanácsnak készítette.
Éles, tiszta, jól megkomponált felvételei ma már nélkülözhetetlen dokumentumai korának. Válogatásunkkal Erdélyi Mór munkássága előtt tisztelgünk.
Kádár Zsófia
Felhasznált irodalom:
Baróti Judit: Egyetemi szakdolgozatok: Erdélyi Mór élete és munkássága. In. Fotóművészet, 40. évf., 1997/5–6, 82–90.
Szemerédi Ágnes: „Műterme valóságos kis múzeum”: Erdélyi Mór élete – A fényképészet úttörői. 14. rész.
https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2021/07/15/_muterme_valosagos_kis_muzeum_erdelyi_mor_elete_a_fenykepeszet_uttoroi_14_resz
Papp Júlia: Kislakás- és iskolaépítés Budapesten a 20. század elején. In. Új Pedagógiai Szemle, 59. évf., 1–6. szám (2009. január–június), 114–121.