Ifj. Nagy Istvánt az építészettörténet Lechner Ödön követőjeként tartja számon, hiszen legismertebb művei a nemzeti irányzathoz köthetőek. A népművészetből eredő növényi motívumok mellett több épületén is megfigyelhetőek a pillangók, amelyek egyedi példának számítanak a magyar építészettörténetben.
Ifj. Nagy István 1875. február 14-én, Kőbányán látta meg a napvilágot. Azonos nevű édesapja szintén építész, építőmester volt. Felsőfokú tanulmányait a Magyar Királyi József Műegyetemen végezte, bár oklevelet végül nem szerzett.
Korai munkáit Lechner Ödön magyaros, nemzeti irányzata szellemében alkotta meg. Legismertebb műve a Thököly út 46. szám alatti bérház (1905–1906), amely Szenes Mór biztosítóintézeti igazgató megrendelésére épült. A ház jellegzetességei a homlokzat magyaros, szűrmotívumos, madarakat és növényeket ábrázoló vakolatdíszein, illetve az erősen hullámzó pártázaton és oromzati formákon túl a belső udvari körfolyosó pillangó formájú korlátjai. Az építész másik munkáján, a Szűz utca 5–7. szám alatti, Rákosi Jakab-féle bérházon (1906–1907) is megjelenik a pillangó, itt azonban a belső udvari homlokzatok alulnézetből adják ki, a legfelső emelet középtengelyében húzódó függőfolyosóval együtt.
Szintén a lechneri mozgalommal hozható kapcsolatba a Dob utca 53. szám alatti Schwarz-bérház (1904–1905), valamint a Ceglédi Ipar és Kereskedelmi Bank, a mai Kossuth Múzeum épülete (1907–1908), míg Nagyfuvaros utca 3/a. szám alatti bérház (1906) sűrűn indázott, girlandos és tárcsás homlokzati plasztikáival inkább a 19–20. század fordulójának bécsi újító mozgalmait idézi.
1910 körül a bécsi szecessziós, valamint a klasszikus építészeti formakincs elegyedtek művein. Erre szép példa az István utca 38. szám alatti bérház (1909–1910), amelyet Krámer Miksa kereskedő, bankigazgató számára tervezett. Az épület homlokzati ritmusa, geometrizáló formavilága a bécsi irányzattal rokon, míg domborművei a búza- és szőlőtermesztés, terménybetakarítás és kereskedelem témáját jelenítik meg görög archaikus előképek alapján. A magyar népművészeti motívumok ugyanakkor az 1910 körüli munkáit is jellemzik, így a Keleti Károly utca 26. szám alatti épületének (1909–1910) sarki fa felépítménye a népi faragott tornácokat idézi.
Az I. világháború idején hadba vonult. Bár visszatérését követően is folytatta az építészi munkát, már nem olyan intenzitással, mint korábban. Az 1920-as években néhány évig Schöntheil Richárddal (1874–1944) társulásban dolgozott, majd ismét önállóan, míg 1932-ben felszámolta vállalkozását. Két világháború közti tevékenysége sokkal inkább a közéleti ügyek felé irányult. Tagja lett Budapest törvényhatósági bizottságának, a Keresztény Községi Pártnak, valamint 1931-től elnöke a Zuglói Polgári Körnek. A városházán sokat foglalkozott a főváros építési ügyeivel, többek között a kislakás építési programmal.
Bár nem tartozott a magyar építészet élvonalába, munkái megjelentek az Anton Schroll által Bécsben kiadott, Budapest új épületei című albumban, amely a MÉM MDK Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály Könyvtárában megtalálható. Születésének évfordulóján az albumban közölt épületfotókkal emlékezünk meg az építészről.
Tóth Enikő
Források:
A Magyar Királyi József Műegyetem évkönyvei, 1895–1899. BME OMIKK, http://public.omikk.bme.hu/bme_evkonyv/weblap.php (2025. 01. 08.)
A pártok választási listái. In: Budapesti Hírlap, 1925. 04. 18. 45. évf. 87. sz. 208-209.
Az elhanyagolt Zugló. In: Friss Újság, 1931. 08. 30. 31. évf. 194. sz. 6.
Budapest, Kőbánya, római katolikus egyházközség, kereszteltek anyakönyvei, 45/1875. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9398-NW9T-5?i=132&cat=231603&cc=1743180. (2025. 01. 08.)
Budapest új épületei: homlokzatok, részletek, kapuk, előcsarnokok és udvarok: fényképfelvételek 65 fénynyomatú lapon. 1. sorozat. Wien: Schroll A. & Co., ca. 1908, 39–48. lap. MÉM MDK, Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Könyvtár. Jelzet: F 101.
Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1990. 150–151.
Központi Értesítő, 1924. 03. 13. 49. évf. 11. sz. 389; Központi Értesítő, 1932. 09. 22. 57. évf. 38. sz. 613. oldal.
Másfélbilliós építőprogram helyett – százmilliárdos lakásépítőakció. In: Az Ujság, 1925. 10. 3. 1. évf. 69. sz. 3.
