A Wenckheim-palotát, a több tiszántúli vármegyében hatalmas uradalommal rendelkező, és három vidéki kastélyt birtokló gróf Wenckheim Frigyes (1842–1912), a múltszázadvég ismert arisztokratája építtette családja pesti tartózkodására. Építkezésre alkalmas telket a Nemzeti Múzeum körül, a főúri palotanegyed nyugati peremén, a Reviczky és a Baross utcák által határolt területen vásárolt. A család ókígyósi kastélyát Ybl Miklós tervezte, de halála miatt pesti palotájuk építését a német származású Meinig Artúrra, a főúri rezidenciák specialistájára bízták.
Az épület Meinig Artúr életművének, valamint a hazai neobarokk palotaépítészetnek is egyik fő alkotása. A középső fogadóterem az előcsarnok fölött, a főhomlokzati rizalit emeletén kapott helyet, miként a kastélyépítészetben szokásos. Két oldalán egy-egy budoár, jobbra az Arany, balra az Ezüst szalon található. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára az 1904-es alapítást követően 1931-ben költözött jelenlegi épületébe, a Wenckheim-palotába. 1998-ig a főváros könyvtára – néhány felújítástól, átalakításoktól tekintve – változatlan körülmények között működött az egykori főúri palotában. 1998 és 2001 között megtörtént a Központi Könyvtár rekonstrukciója, melynek felelős tervezője Hegedűs Péter volt. Az átalakítás során létrejött egy funkcióiban és szolgáltatásaiban is korszerű nagyvárosi könyvtár, amely tudományos és közművelődési térként is elengedhetetlen része a főváros kulturális életének.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2019 novemberében tudományos konferenciát rendezett a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárral közösen „Csak a Könyv kapcsol multat a jövőbe” címmel Kőrössy Albert Kálmán születésének 150. évfordulója és a Magyar Tudomány Hónapja alkalmából. Kőrössy Albert édesapja halála után jelentős pénzösszeget ajánlott fel Bárczy István főpolgármesternek egy budapesti fiókkönyvtár létrehozására. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az építész kapcsolata adta az ötletet egy tudományos konferencia megszervezésére, ahol a tervező munkásságának bemutatásán túl a Könyvtár építéstörténetét és legutóbbi felújítását, valamint a századfordulós Budapestet mutatták be a meghívott előadók. A konferenciára és a kiállításra jó szívvel tekint vissza intézményünk és reméljük, hogy a jövőben is sikeresen együttműködhetünk.
Gratulálunk az évfordulóhoz, és intézményünk munkatársai nevében köszönjük a könyvtár eddigi kulturális és közművelődési munkáját!
Mákszem Eliza Luca
Felhasznált irodalom
A Szabó Ervin Könyvtár épülete, a volt Wenckheim-palota története, https://www.wenckheim.hu
Baldavári Eszter: Kőrössy Albert Kálmán. Az Építészet Mesterei sorozat, Holnap Kiadó, 2021.
Fekete J. Csaba: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár „régi-új” épületegyüttese. (http://arch.et.bme.hu/arch_old/korabbi_folyam/14/14fekete.html)
Fekete J. Csaba: A magyar főúri paloták és európai előképeik diszpozíciója a 18–19. Századi városi környezetben. Építés – Építészettudomány 49(3–4) 289–328.
Hegedűs Péter: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár új székházának rekonstrukciója és bővítése (Építészfórum, 2000.11.20.)
Katsányi Sándor: Mikor alapították a fővárosi könyvtárat?
Vargha Mihály: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (FSZEK) felújítása befejeződött, Építészfórum, 2001.09.07. (https://epiteszforum.hu/a-fovarosi-szabo-ervin-konyvtar-fszek-felujitasa-befejezodott)