Bár több művészeti lexikon bécsi születésűnek említi, az építész különféle anyakönyvek, így a bécsi Izraelita Hitközség kilépési könyve, valamint az evangélikus házassági anyakönyv alapján a csehországi Schaffában, mai nevén Šafovban, izraelita családban látta meg a napvilágot. 1888-ban tért evangélikus hitre.
Műegyetemi tanulmányait Bécsben végezte, majd Ferdinand Fellner és Hermann Helmer irodájában folytatott szakmai gyakorlatot. 1893 körül érkezett Budapestre, ahol Schickedanz Alberttel közösen kezdett dolgozni. Közösen alkották meg fő műveiket, így a Műcsarnok (1895–1896) és a Szépművészeti Múzeum (1900–1906) épületét, valamint a Hősök terén álló Millenniumi emlékművet (1896–1906), amelynek a szobrászati munkáit jórészt Zala György készítette. A monumentális, ókori görög és római templomokra emlékeztető múzeumhomlokzatok ünnepélyes építészeti keretet adnak a nemzeti panteon szerepét is betöltő emlékmű-együttesnek, amelynek részei a magyar történelem különféle eseményeit, illetve főbb személyiségeit jelenítik meg allegorikus alakok társaságában.
A századfordulót követően a két építész különvált, így Herzog önálló tervezési munkába kezdett. Ebből a korszakból származik az Aréna – ma Dózsa György – út 13. (1903–1905) és a Mozsár utca 7. (1903–1905) szám alatti, főként neoreneszánsz stílusjegyeket mutató bérháza. Herzog neve azonban leginkább a társulás egyik tagjaként ismert az utókor előtt.
Halálának 100. évfordulóján, március 17-én olyan tárgyainkkal emlékezünk róla, amelyek Intézményünk Múzeumi Gyűjteményében találhatóak és a Schickedanz-Herzog páros fő műveit ábrázolják.
Tóth Enikő
Források:
Budapest Főváros Levéltára, Építési engedélyezési tervdokumentáció. HU BFL XV.17.d.329.032736.
Budapest Főváros Levéltára, Tulajdoni lap. HU BFL XV.37.c.16839.32736.
Kenyeres Ágnes szerk. Magyar Életrajzi Lexikon, 1. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967. 715.
Ludmann Mihály: Millenniumi építészet – 125 éve nyílt meg Budapesten az Ezredéves Országos Kiállítás. Magyar Szemle, 2021. 30. évf. 5–6. sz. 111–117.
Philipp Franz Eugen Herzog és Eleonore Cäcilia Weletzky házassági anyakönyve, Wien, Österreich Evangelisch-Lutherische Kirchenbücher 1783-1991, Trauungs-Buch. 1895/255.
Szegő György: Herzog Fülöp, a menedzser építész. Népszabadság, 2000. 02. 16. 32.
Uj Idők Lexikona, 13–14. Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt., Budapest, 1939. 3118.
Wien, Isralitische Kultusgemeinde, Austritte, 1888/248. www.genteam.at
