A Walter Rózsi-villa áprilisi tárgyalkotó workshopján egy betondombormű elkészítése során ezt a gondolatot bizonyítjuk. Várjuk azokat az érdeklődőket is, akik lemaradtak a januári „Hó és beton” című programunkról. Ők a betondombormű helyett hógömbbe zárt betonmakettet készíthetnek.
Helyszín: Walter Rózsi-villa (1071 Budapest, Bajza u. 10.), földszinti workshoptér
Időpont: 2026. április 19., vasárnap 14.00–18.00
Próbáld ki a szobrász és a zsaluács szerepét, és készíts egy finombeton plasztikát!
Az áprilisi workshop célja, hogy a résztvevők saját terveik alapján összeállítsanak egy zsalut, amely az elképzelt síkplasztika negatívját formázza. Ebbe a speciális formába kiegészítő elemek is betervezhetők, melyeket majd körülölel a folyékony beton, és a mű mozdíthatatlan részévé válnak.
A beton bármilyen alakra formázható, megszilárdulva pedig nagy szilárdságú tartószerkezetként működik. Összetevői a kavics, a homok, a cement és a víz. A cement és a víz kölcsönhatása miatt a keverékben beindul egy kémiai-fizikai folyamat, melynek hatására a beton megköt, és a kavicsos-homokszemcsés összetevőkkel nagy teherbírású mesterséges követ képez.
Az igényes betonfelület nem a véletlen műve, hanem a gondos tervezés, a precíz zsaluzás, a minőségi nyersanyagok és a szakszerű utókezelés eredménye. A látszóbeton esetében az öntött kőszerkezet művészeti, plasztikai lehetőséggel is rendelkezik: ebben a rideg anyagban is megtestesülhet a művészi gondolat. A végeredmény minősége nagymértékben függ az öntéshez használt zsalu minőségétől, mert a zsaluból kikerülő felület és forma javítása szinte lehetetlen.
A beton nem új anyag az építészetben. Az ókori birodalmak is használtak betont, vagy betonhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező építőanyagokat. Az ókori Mezopotámiában és Egyiptomban már ismertek a betonhoz hasonló anyagokat: a piramisok építésénél szalmával kevert sarat, valamint gipsz- és mészhabarcsot használtak a téglák összekötéséhez. Egy hosszú kísérletezési és fejlődési folyamat eredményeként a Római Birodalom építési technológiájában megjelent az Opus Caementicium, az igazi, vízálló és rendkívül tartós beton. A rómaiak a Kr. e. 2. századra tökéletesítették ezt a technológiát, amely nagy változást hozott az építészetben. A római beton legfontosabb összetevője a pozzolana vagyis a Vezúv környékéről származó vulkanikus hamu volt. Ehhez kevertek meszet, kőzúzalékot és vizet. Ez a beton víz alatt is megkötött, ezért kikötőket, hidakat és vízvezetékeket is építhettek belőle, és ez anyagának köszönhetően az idők során kémiailag tovább erősödött.
Az ókori beton pontos összetétele és alkalmazása az idők során elfelejtődött, de a 19. század közepétől új formában, forradalmian új anyagként jelent meg a vasbeton, vagyis a betonba ágyazott acélbetétekből álló építőanyag. Formálhatósága, mikrokristályos szerkezete, sajátos porózus felülete és rendkívüli ereje lehetőséget adott arra, hogy a művészek a megszokott építészeti és szobrászati anyagokhoz képest a betonnal más minőségű térbeli formát és élményt alkossanak.
A svájci-francia Le Corbusier (1887–1965), aki diploma nélkül vált a modern építészet meghatározó alakjává, az 1920-as években már dominószerű, előre gyártott vasbeton épületpaneleket tervezett, és rájött, hogy egy vasbeton váz leveszi a terhet a falakról, melyek immár akárhol elhelyezhetők mint válaszfalak. Fő- és mellékhomlokzatra sincs szükség: egy ház minden oldala lehet egyformán szép. A falakon végig szalagablakokat helyezhet el. Épületeit vasbeton lábakra állíthatja, hogy a lakásokat a tisztább légrétegekbe emelje, alattuk pedig megőrizze a természetet. Az új technológia feleslegessé tette a magas tetőt: a lapos tetőre teraszt vagy kertet képzelt. Az ornamentikát mellőzte, geometrikus egyszerűségre törekedett.
Ez az anyag sajátos kifejezőerővel bír, többek közt azért, mert kétféle állapotot fedezhetünk fel benne. A cement összetevőit magas hőmérsékleten, kb. 1450 Celsius-fokon, forgókemencében dolgozzák fel, majd gipsz hozzáadásával cementőrlő malmokban finom porrá zúzzák. A víz hozzáadásakor a kezdetben sárjellegű matéria a kötés után hordozza a csaknem folyékony fázis jellemzőit. Az átalakulás, a kötés után kialakuló kristályrács kaotikus szigorúsága, szilárdsága, durva felülete, az apró repedések és a későbbi elszíneződések is drámai folyamatok. Látnunk kell tehát, hogy a beton valójában természetes anyagokból készül, és ennek a sokféle, szabályozott fizikai folyamatnak az eredménye. A felhasznált anyagok története, többszörös átalakulása, „szenvedése” is része a beton keletkezésének.
A 20. század második felében szobrászok, installációs művészek és építészek felfedezték a betonban az esztétikai és társadalmi üzenetek közvetítésének lehetőségét. A betonművészet objektjei gyakran társadalmi jelenségeket vagy folyamatokat tematizálnak, az urbanizációról, a városi ember életéről, az épített környezeti rendszerek lenyomatáról beszélnek. Sok esetben a városok elhanyagolt részein jelennek meg, és reflektálnak az ott élők valóságára, street art jellegű szobrok vagy köztereken elhelyezett installációk alakjában.
A köztudatban a beton építőanyagként ismert, de a kortárs művészek kézműves igényességgel és célokkal dolgoznak vele. Adalékanyagokkal, festékanyagokkal és anyagtársításokkal létre tudnak hozni speciális formákat, érdekes felületeket. Népszerű megoldás a mikrocement használata, a beton polírozása és a színezett beton használata. Ezek a technikák egyszerre nyújtanak ipari hangulatot és eleganciát.
A workshopra fiatalokat és felnőtteket várunk, a részvételt 12 éves kortól ajánljuk! Maximális létszám: 10 fő.
A rendezvényre külön regisztráció nincsen, az online jegyvásárlásával történik a részvétel biztosítása.
A Facebook esemény linkje: https://www.facebook.com/events/4378432825768388
Jegyár: 15.000 Ft/fő.
Jegyvásárlás: https://www.jegy.hu/program/metafizika-betonbol-188283
A foglalkozást Törőcsik Katalin iparművész, múzeumpedagógus vezeti, aki a résztvevőket segíti a profi kivitelezésben, ötleteik megvalósításában.
Rendezvényünkön kép- és hangfelvétel készülhet, melyet weboldalunkon és közösségimédia-felületeinken is felhasználhatunk!
Az illusztrációként használt képek egy részét mesterséges intelligenciával generáltuk.
Ikonikus formák, jellegzetes anyagok, kreatív részletek.
Kísérletezz bátran!
