Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
120 éve született a Walter Rózsi-villa tervezője, Fischer József építész

Fischer József 1901. április 12-én született Budapesten. A villa építésekor töltötte be 35. életévét, s ekkorra már maga mögött tudhatott számos aktív, tervezéssel és a szakmai közélet szervezésével töltött évet. Fischer tevékeny tagja volt a CIAM, vagyis a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusai magyar csoportjának, ami 1929-ben jött létre. A Molnár Farkas vezette csoport szociális szempontoktól vezérelve a minőségi lakhatás megteremtéséért küzdött. A társadalom minél szélesebb rétegei számára kívántak egészséges és higiénikus lakókörülményeket biztosítani, így a gazdaságosság jegyében a minimállakás és a tömeges lakásépítés feladatain gondolkodtak. Fischer is aktívan vett részt a csoport munkájában.

Az 1930-as évek elején a valóság azonban azt diktálta, hogy a modern építészek rendszerint inkább villákat, családi házakat és nyaralókat tervezzenek az értelmiségi elit megrendeléseit teljesítve. Fischer lakóházai a hazai modern építészet kiemelkedő darabjai, ilyenek például a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepre tervezett háza (1931) vagy a Hoffmann-villa a Szépvölgyi úton (1933–1934), melyeket külföldi folyóiratokban is közöltek.

Fischernek határozott elképzelései voltak az igazán korszerű lakóházról. Az 1936 januárjában megjelent „tervező és megrendelő” című cikkében nyíltan véleményt formált megrendelő és tervező kapcsolatáról, és arról, kié a döntő szó a tervezésben (Tér és Forma 1936/1. szám, 30–31.). Bár elismerte, hogy bizonyos esetekben az építésznek valóban szükséges kompromisszumokat kötnie, mégis amellett érvelt, hogy jó ház úgy születik, ha a tervezőt hagyják dolgozni. Elvégre – írta Fischer – az orvos is „a saját módján gyógyít és nem a páciens kívánsága szerint.” Fischer szerint az építész előrelátóan, a megrendelő céljait figyelembevéve és olyan szempontok szerint tervez, amikre a megrendelő nem biztos, hogy magától gondolna. Fischer magabiztosan vallotta, hogy „olyan építtetőm még nem volt, akinek a kívánságára eltértem volna a saját elgondolásomtól.” Ugyanitt írta, hogy „nekem már volt olyan építtetőm, aki manzárd tetős ház tervét hozta hozzám és kapott pilléreken szabadon álló lapos tetős házat. Volt olyan, aki mindenáron tetőt akart – de aztán a legnagyobb öröme a tetőteraszról nyíló kilátásban volt.” Fischer sorai közvetlenül a Walter Rózsi-villa építésének megkezdése előtt jelentek meg, s Fischer e villa tervezésekor sem hazudtolta meg magát. A régimódi ízlésű Radó-Walter házaspárnak minden ízében modern, pillérekre állított, lapostetős és tetőterasszal ellátott lakóházat tervezett.

Sebestyén Ágnes Anna
 


Fischer József tervezte családi házak és villák, balról:

Családi ház a Napraforgó utcai kísérleti lakótelepen (Budapest, II. ker., Napraforgó utca 20., 1931, forrás: a Viviendas című spanyol folyóirat, 1934/no. 29., 7.)

Hoffmann-villa (Budapest, II. ker., Szépvölgyi út 88/b, 1933–1934. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum, fotó: Máté Olga)

Walter Rózsi-villa (Budapest, VII. ker., Bajza utca 10., 1936. MÉM MDK Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár)