Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom
„Jónéhány estén beszélgettünk, még a „zord idők” beállta előtt, a Bajza utcai otthon meghitt légkörében a férj, dr. Radó Géza, a jeles közgazdasági szerkesztő társaságában. Walter Rózsi szeretett hosszan telefonálni és rövid interjút adni.”

Albert István így emlékezett vissza az Operaélet 1992-es számában. Eszerint Walter Rózsi, aki az 1930-as években az Operaház primadonnája volt, szeretett hosszasan telefonálni. 1936. március 25-én Az Est hírlap tudósított arról, hogy az éppen villát építtető operaénekesnő szerette volna, hogy megváltozott lakcíme időben megjelenjen az új telefonkönyvben. Ekkor derült ki, hogy leendő otthonának még nincs házszáma, sőt az utcának sincs neve. A Bajza utca ugyanis 1936-ig csak a Podmaniczky utcától a Vilma királynő útig (ma Városligeti fasor) húzódott. A Damjanich utcáig húzódó új szakaszra a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egységes beépítést írt elő, amelyhez dr. Kotsis Iván építész készített tömegvázlatot. Walter Rózsi pedig maga kérvényezte, hogy az újonnan nyitott utca is kapjon nevet.

 


Walter Rózsi telefonja a hálószobájában, 1936,
MÉM MDK Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Fotótár