A Villanapló korábbi részeiben már utaltunk rá, hogy a Walter Rózsi-villát 1937 januárjában mutatta be a két világháború közötti időszak vezető magyar szakfolyóirata, a Tér és Forma. Ahogyan arról is tudósítottunk, a ház 1936 őszére készen volt, Walter Rózsi szeptemberben már a berendezéssel foglalatoskodott. A villát azonban csak rá félévre mutatta be a Tér és Forma. Ennek fő oka, hogy Bierbauer Virgil, a folyóirat szerkesztője rendszerint évente átengedett egy lapszámot a CIAM, vagyis a Modern Építészet Nemzetközi Kongresszusai 1929-ben létrejött magyar csoportjának, amelynek Fischer József oszlopos tagja volt. Így a Walter Rózsi-villa együtt jelenhetett meg azokkal az épületekkel, amelyeket a CIAM magyar csoportjának építészei a megelőző időszakban építettek. Forbát Alfréd, Kósa Zoltán, Molnár Farkas, Preisich Gábor és Vadász Mihály házai szerepelnek még a válogatásban, illetve az akkor már emigrációban élő Breuer Marcellé. A Walter Rózsi-villa „operaénekesnő villája Budapesten a Bajza utcában” néven szerepel, számos fényképpel és alaprajzokkal illusztrálva. A villára a korabeli sajtóban rendszerint így, mint operaénekesnő villájára hivatkoztak, és a korabeli külföldi közlésekbe is általában így került át. Intézményünk számára ez nyomós érv volt, hogy a házat Walter Rózsi-villa néven nyissa meg.
Sebestyén Ágnes Anna
