Jung, Jacqueline E: Eloquent bodies. Movement, expression, and the human figure in Gothic sculpture. New Haven; London, Yale University Press, 2020. XI, 327 p., ill.
Jacqueline E. Jung újraértékeli a mozgás, az érzelem és a látvány szerepét az észak-európai gótikus szobrászatban. Chartres, Reims, Strasbourg, Bamberg, Magdeburg és Naumburg katedrálisainak portáit és belső tereit díszítő szentek, angyalok és mecénások szobrain keresztül azt vizsgálja, hogyan használták a középkori szobrászok a test poétikájának egy-egy formáját – az arckifejezést, a gesztusokat, a testtartást –, hogy a hagyományos ikonográfián túlmutató jelentéseket alkotva finoman befolyásolják a térdinamikát, kapcsolatot teremtve a szobrok és a nézők között. A több mint 500 képpel gazdagon illusztrált mű elénk tárja a katedrálisok szobrászatának rugalmasságát és dinamizmusát, gyakran több szögből is bemutatva, hogyan állhattak szemben a szemlélők, és hogyan szólították meg őket a szobrok Franciaország és Németország nagy katedrálisaiban. A könyv új megvilágításba helyezi a gótikus szobrászat karizmatikus és kinetikus jegyeit, valamint rávilágít arra is, hogy a művészi találékonyság és a technikai hozzáértés hogyan járul hozzá a szakrális terek felélénküléséhez. (Sz. Á.)
Schulin, Bertram: Taufbecken in Deutschland. Form und Ikonographie. Münster, Aschendorffsche Verlagsbuchhandlung, [2021]. 587 p., ill.
A keresztelőmedencék a keresztény templomok legfontosabb berendezései közé tartoznak, mert minden keresztény hívő számára a keresztség a keresztény élet alapja, kapu a többi szentséghez. Formai és képi világuk gazdagsága kimeríthetetlen. A teológusok és művészek számtalan változatát fejlesztették ki a középkortól napjainkig.
Németország keresztelőmedencéiről az első komoly összefoglalót tarthatja kezében az olvasó, mely strukturáltan, minden régiót és stíluskorszakot lefedve mutatja be a műfaj gazdagságát formai és ikonográfiai szempontok szerint. A mintegy 600 keresztelőmedence leírását 1200 fotó illusztrálja. Áttekintést kapunk a keresztelőmedencék teljes skálájáról: a művészettörténetileg különösen kiemelkedő alkotásoktól egészen az egyszerűbb kialakításúakig. Település- és helynévmutató egészíti ki a leírásokat. (Sz. Á.)
Benczédi Sándor- Csáki Árpád: Az oltszemi Mikó-kastély. Sepsiszentgyörgy: Háromszék vármegye kiadó, 2019. 235 p., ill.
Az európai szinten is jelentős, szinte épségben megmaradt kisméretű, empire jegyeket viselő klasszicista kastélyt 1827-ben építtette gróf Mikó Miklós, Oltszem földesura. A szerzőpáros több éves kutatómunkája után kiadott könyvéből kirajzolódik előttünk az oltszemi birtok és a Mikó család története, Mikó Miklós életrajza, az építkezések gazdasági háttere és a birtoklástörténet. A kastély pontos építészeti leírásához, alaprajzi rekonstrukciójához a fennmaradt részletes leltárak járultak hozzá. Átfogó képet kapunk a kastélyról és környezetéről, valamint az épületet díszítő olajjal festett vetítéses technikával készített falfestményekről, melyek előképei nagy nyugat-európai gyűjteményekben találhatóak. (Sz. Á.)
Pietro Nobile 1776-1854. Neoclassicism between technique and beauty. Ed. Tat̕ána Petrasová; with contributiones by Rosella Fabiani and Richard Kurdiovsky. Berlin, De Gruyter, [2021]. 271 p., ill.
Könyvtárunk újabb, Pietro Nobile – a bécsi klasszicista építészet vezető egyéniségének – életét és munkásságát bemutató kötettel gazdagodott. A svájci születésű építész és építőmester, Bécs udvari építésze, Metternich kancellár pártfogoltja 1818-ban lett a bécsi akadémia építészeti részlegének igazgatója. A párizsi Műszaki Egyetem példájára, az akadémiai szintű rajzoktatás bevezetésével megreformálta az építész képzést Bécsben. Triesztben közhivatalt vállalva elkötelezte magát a városfejlesztés, az úthálózat és hidak építése, középületek, műemlékek védelme és fenntartása mellett. Szintén Triesztben őrzik rajzgyűjteményét, akaratának megfelelően. A kiadvány olasz-osztrák-cseh együttműködés keretében jelent meg. (Sz. Á.)
Orangeriekultur in Österreich, Ungarn und Tschechien. [Red.: Katja Pawlak]. Berlin, Lukas Verlag, 2014. 155 p., ill. (Orangeriekultur. Schriftenreihe des Arbeitskreises Orangerien in Deutschland e.V ; Bd. 10)
A magyar vonatkozásokra is kitérő kötet beszerzésével régi adósságát törlesztette a könyvtár az olvasók felé. A magyarországi, az osztrák és csehországi narancs- és üvegházak egyaránt nagy jelentőségűek az európai építészet- és kerttörténetben, valamint a növénykultúra történetében. A német orangerie munkacsoport 2012. évi ülésének előadásaiból elénk tárul ezen épülettípus széles spektruma, mely az egyszerűbb 16. századi prágai és bécsi narancsházaktól a nemesi családok, mint például a bécsi nemes Harrach család 18. századi üvegházáig terjed, felvonultatva az építészeti megoldások sokszínűségét. A magyarországi narancsházak ismertetését a 19. század fordulójáig Fatsar Kristóf jegyzi, 19. századi történetüket Alföldy Gábor tanulmányából ismerhetjük meg. (Sz. Á.)
Dávid Gyula, Gy.: Pákei Lajos hagyatéka. Egy századfordulós kolozsvári építész tervrajzai, rajztervei, gyűjteményei. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2019. 503 p., ill.
Intézményünk számára különös jelentőségű Dávid Gyula munkája, mivel Pákei Lajos építész hagyatékának számottevő része a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ gyűjteményeit gazdagítja. A szerző szándéka szerint az életműből nem az épületek bemutatását célozta meg, hanem Pákei hagyatékának feldolgozását, előkészítve munkásságának tanulmányozását. A budapesti intézményekben fellelhető hagyatékok kutatását Dávid Gyula a MÉM MDK jogelődjeinek gyűjteményeiben kezdte 2012-ben Pákei terveinek, dokumentációinak, rajzainak számbavételével. A kolozsvári építész életéről és munkásságáról születésének 170 évfordulója alkalmából már honlapunkról tájékozódhatott az olvasó.
Összeállította: Szecskó Ágnes