Balatonfüredi panaszkönyv, 1836-1840. Sajtó alá rend., a bev. tanulmányt írta és a mutatókat készítette Hudi József. Balatonfüred, Balatonfüred Városért Közalapítvány, 2015. 254 p., ill. (Balatonfüred Városért Közalapítvány kiadványai, 74.)
A kivételesen egyedi és értékes forrás sok év lappangás után a Pannonhalmi Apátság levéltárából került elő, mivel a fürdő a Pannonhalmi Szent Benedek Rend tulajdonában volt a 18. század közepétől 1949-ig. A kiadvány betekintést enged a reformkori fürdőélet mindennapjaiba a panaszkönyv bejegyzésein keresztül, melyek értelmezéséhez nagyban hozzájárulnak Hudi József lábjegyzetei. (Sz. Á.)
Balló László: Ezeregy nagy titok. Melchior Hefele elfeledett architektúrái. Vasszilvágy, Magyar Nyugat Kvk., 2016. 299 p., ill.
Hosszú évek óta foglalkoztatja a szakembereket Melchior Hefele építőművész pontos szerepe a fertődi Esterházy kastély 1762-1778 közötti bővítésének, tervezésének munkálataiban. A szerző a források, tervek aprólékos tanulmányozása után korrigálja az eddigi építéstörténeti megállapításokat. Megismerhetjük a kastély enteriőrjeit is, több eredeti Esterházy-bútor és műtárgy bemutatása érzékelteti a hercegi gyűjtemény színvonalát. A könyv utolsó részében tér ki Melchior Hefele kisebb nyugat-magyarországi munkáira, melyek eddig kimaradtak az életművét tárgyaló művekből. Vidéki kúriák, kisebb kastélyok, falusi plébániatemplomok egész sorát ismerhetjük meg. (Sz. Á.)
„Capella Reginalis”. A veszprémi püspökség a középkorban. Szerk. Karlinszky Balázs, Varga Tibor László. Veszprém, Veszprémi Főegyházmegyei Levéltár, 2021. 324 p., ill. (A veszprémi egyházmegye múltjából, 38.)
A tanulmánykötet a Veszprémi Érsekség Egyháztörténeti Bizottsága szervezésében 2020 nyarán megrendezett, a veszprémi egyházmegye középkori történetével foglalkozó konferencia előadásainak szerkesztett változatát tartalmazza. A négy tematikus egységből felépülő kiadvány írásai a veszprémi püspökök, az egyházmegye külföldi kapcsolatai és a középkori egyetemjárás, az írásbeliség, valamint az egyházi topográfia kérdésköreit járják körül. A tanulmányok közül kettőt intézményünk egy-egy munkatársa jegyez: Jankovics Norbert írása Veszprém töredékesen fennmaradt egyházi építészeti emlékanyagáról nyújt áttekintést a legújabb kutatások fényében; Fülöp András a veszprémi székesegyház és Szent György-kápolna 10-11. századi periódusaira vonatkozó régészeti adatokat összesíti. (K. A.)
Dukanović, Dubravka: A vajdasági római katolikus templomok architektúrája, 1699-1939 = Architecture of roman catholic churches in Vojvodina from 1699 to 1939. Pétervárad - Szabadka - Újvidék, Tartományi Műemlékvédelmi Intézet - Magyar Nemzeti Tanács - Forum Könyvkiadó Intézet, 2019. 573 p., ill. (Művelődési hagyaték könyvtár)
A magyar és angol nyelvű monográfia a Vajdaságban a 18. és 19. században, valamint a 20. század első évtizedeiben épült római katolikus egyházi épületek tér- és formabeli jellegzetességeinek eredetét és fejlődését vizsgálja, bemutatva a kutatás eredményeinek egy részét. A 243 szakrális épület tanulmányozásához a kutatás Szerbián kívül Románia, Magyarország, Ausztria, Németország és Olaszország területén épült objektumokra is kiterjedt, így számos levéltár és könyvtár munkatársai segítették a nagyszabású munkát. (Sz. Á.)
Hochdorf X. Das bronzene Sitzmöbel aus dem Fürstengrab von Eberdingen-Hochdorf (Kr. Ludwigsburg). Hrsg. von. Jörg Biel, Erwin Keefer. Wiesbaden, Dr. Ludwig Reichert Verlag, 2021. 259 p., ill. (Forschungen und Berichte zur Archäologie in Baden-Württemberg, 20.)
Jelen kiadvány immár a tizedik a Baden-Württembergi Műemlékhivatal gondozásában megjelenő, a hochdorfi fejedelmi sír Kr. e. 6. századi leletanyagának szentelt kötetek sorában. Az 1978-79-ben kifosztatlanul feltárt sír Közép-Európa egyik legjelentősebb prehisztorikus emléke. A kötet a leletanyag egyik látványos együttesét, a bronz ülőbútorokat dolgozza fel sokoldalú megközelítésben, a restaurálás, digitalizálás, vagy a bioarcheológiai vizsgálat mellett a kultúrtörténet és a kísérleti régészet szempontjait is megjelenítve, gazdag fotó- és illusztrációs anyaggal. (K. A.)
Horel, Catherine: Francia utazók Magyarországon, 1818-1910. Az egzotikumtól a modernitásig. Budapest, Kossuth, 2021. 207 p., ill.
A szerző 1818 és 1919 között hazánkba látogató francia utazók véleményét, benyomásait ismerteti három fejezetben. Az elsőben szó esik a magyar tájról, nemzeti karakterünkről és a nemzetiségekről. A második fókuszában Budapest és a millenniumi ünnepségek állnak. Utoljára az ország politikai viszonyainak francia szempontú megítélését taglalja a reformkortól a szabadságharcig a két ország változó kapcsolata tükrében. (Sz. Á.)
Középkori művészet a Szamos mentén, I-II. Templomok a Mezőségtől Beszterce-Naszódig. Szerk. Kollár Tibor, a szerk. munkatársai Bardoly István, Kovács Gergely, fényképezte Mudrák Attila. Kolozsvár - Budapest, Iskola Alapítvány Kiadó - Möller István Alapítvány, 2021. 375 p., 399 p., ill.
A kétkötetes munka tizenöt, az erdélyi Mezőség és Beszterce vidéke középkori egyházi építészeti emlékanyagát feldolgozó tanulmányt tartalmaz, magyarországi és erdélyi szakemberek tollából. Az egy-egy épületre fókuszáló írások mellett átfogó elemzéseket is olvashatunk, így Marosi Ernő (†) tanulmánya a kerci ciszterci apátság műhelyének tevékenységét, Szakács Béla Zsolté a régió Árpád-kori építészetét tekinti át, míg Kiss Lóránd restaurátor és Hegyi Géza történész hozzájárulásai jól kiegészítik a művészettörténeti megközelítéseket. Intézményünk munkatársa, a kötet szerkesztésében is közreműködő Kovács Gergely két tanulmányt közöl: az első kötet borítóképét is adó ördöngösfüzesi Angyali üdvözlet-töredék kapcsán az italobizánci terminus használata által felvetett problémákra reflektál; második írása a mára elpusztult nagydemeteri templomból származó, kvalitásos figurális fejezettöredék művészettörténeti összefüggéseit körvonalazza. (K. A.)
Lovagkirály. Bev. tanulmány Jánó Mihály. Szerk. Isó M. Emese, Kollár Tibor, Kovács Gergely. 2. átdolg. és bőv. kiadás. Nyíregyháza - Kolozsvár, Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület - Iskola Alapítvány Kiadó, 2021. 397 p., ill.
A Szent László-kultusz emlékeit az egész Kárpát-medencére való kitekintéssel bemutató kötet három tartalmi egységre tagolódik. Jánó Mihály bevezetése a Szent László-legenda székelyföldi falképábrázolásait tekinti át, a fennmaradt és a mára elpusztult emlékeket egyaránt számba véve. A Szent László emlékezetét az épített örökség vagy a hagyományok szintjén őrző harminchat település rövid ismertetését hat, többnyire egy-egy falképciklusnak szentelt művészettörténeti tanulmány követi. A jelenkori és archív fotókkal, valamint az intézményünk műemléki tervtárában és a Néprajzi Múzeumban őrzött falképmásolatokkal gazdagon illusztrált kiadvány az igényes népszerűsítés és a tudományosság céljait egyaránt szolgálja. (K. A.)
Meister Ludwig – Peter Parler – Anton Pilgram. Architekt und Bildhauer? Zu einem Grundproblem der Mediävistik. Drei Studien von Achim Hubel, Jens Rüffer und Gábor Endrődi. Ostfildern, Jan Thorbecke Verlag, 2021. 348 p., ill. (Kompass Ostmitteleuropa. Kritische Beiträge zur Kulturgeschichte, 3.)
A fekete-fehér fotókkal és rajzokkal gazdagon illusztrált kötet három hosszabb lélegzetű tanulmánya egy, a középkori dómépítőműhelyek munkaszervezését illető alapvető kérdést jár körül: hogyan írható le a munkálatokat vezető építőmesterek és az épülettel szoros összefüggésben álló szobrászati dísz alkotóinak viszonya, mennyire beszélhetünk a szerepek egybeeséséről vagy elkülönüléséről? Míg Achim Hübel a regensburgi dóm és válogatott 13–15. századi közép-európai példák vizsgálatából a két szerep gyakori egybeesését vezeti le, Jens Rüffer és Endrődi Gábor forrás- és stíluskritikán alapuló érvelése olyan, korábban szobrászként is számontartott építészektől vitatja el műveik szobordíszét, mint a prágai Szent Vitus-székesegyházon dolgozó Peter Parler, vagy a 16. század elején a bécsi Stephansdom építőmestereként tevékenykedő, Pilgramként ismert Antal kőfaragó. (K. A.)
Mittelalterliche Wandmalerei in Brandenburg, 2. Bd., Der Nordosten – Uckermark, Barnim, Oderland. Mit Beiträgen von Bärbel Arnold [et al.]. 2021. 389 p., ill. (Forschungen und Beiträge zur Denkmalpflege im Land Brandenburg, 18.)
A Brandenburgi Műemlékvédelmi Hivatal 2010-ben indította útjára a Brandenburg középkori falképfestészetét feldolgozó korpusz-sorozatát; jelen kiadvány a sorozat második, a tartomány északkeleti régiójára fókuszáló kötete. Az igényes kivitelezésű, fényképekkel, alap- és rekonstrukciós rajzokkal, valamint a falképek elhelyezkedését szemléltető ábrákkal gazdagon illusztrált kötet nagyobb részét a mintegy negyven tételből álló katalógus teszi ki, mely az építés- és restaurálástörténet, technika és állapot tárgyalása mellett az ikonográfia és művészi kapcsolatok kérdésére tér ki. A katalógusrészt nyolc áttekintő tanulmány vezeti be, melyek esetében jól érvényesül a kutatásban részt vevő, művészettörténészekből, épületkutatókból, restaurátorokból és természettudósokból álló interdiszciplináris szakembergárda sokszínűsége. (K. A.)
Najnovšie poznatky z výskumov stredovekých pamiatok na Gotickej ceste III. Zborník Gotická cesta 3/2018. Rožňava - Bratislava, Občianske združenie Gotická cesta - Pamiatkovy úrad SR, 2020. 226 p., ill.
2018 augusztusában harmadik alkalommal került sor a Gömör és Szepesség területét érintő Gótikus út műemlékeire irányuló legújabb kutatásokat bemutató konferenciára, a Gótikus út polgári társulás és a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal szervezésében. A fotókkal, valamint a pozsonyi és budapesti műemléki gyűjteményekből származó archív képanyaggal bőségesen illusztrált kötet a konferencia előadásainak írott változatát tartalmazza, angol nyelvű összefoglalókkal. A középkori falképfestészettel foglalkozó számos tanulmány mellett, melyek elsősorban a kutatás- és restaurálástörténet, valamint a technikai vizsgálatok szempontjait érvényesítik, történeti orgonákra, fa tetőszerkezetekre vagy táblaképekre fókuszáló írásokat éppúgy találunk, mint történeti vagy régészeti kutatások eredményeit ismertetőket. (K. A.)
The Routledge Handbook of East Central and Eastern Europe in the Middle Ages, 500–1300. Ed. by Florin Curta. Routledge, London - New York, Routledge, 2022 [!2021]. 579 p. ill.
A kötet a középkori Kelet- és Középkelet-Európa történetét dolgozza fel harminc angol nyelvű tanulmányban, melyek országonkénti ismertetés helyett egy-egy témának a vizsgált térségre kiterjedő összehasonlító áttekintését nyújtják. A tárgyalt kérdéskörök között politika-, gazdaság-, vallás- és jogtörténeti összefoglalók éppúgy megtalálhatók, mint a monumentális művészet és építészet kérdésének szentelt fejezetek, Maria Alessia Rossi és Alice Isabella Sullivan tollából. A kötet vállalt célkitűzése, hogy e – részben a nyelvi korlátok miatt – kevéssé ismert térség tanulmányozásához nyújtson fogódzót a nemzetközi szakmai olvasóközönség számára. (K. A.)
Terdik Szilveszter: A Munkácsi Egyházmegye festészete a XIX. században. Nyíregyháza, Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola, 2020. 494 p., ill. (Collectanea Athanasiana. VI. Ars Sacra Byzantino-Carpathiensis, 2.)
Jelen kötetben a szerző a hazai görögkatolikus művészet eddig kevésbé ismert fejezetét, a Munkácsi Egyházmegyében főképp az 1813 és 1879 közötti időszakban működő festők és kőfaragók munkásságát mutatja be. Kutatása több új eredményt hozott: megismerhetjük többek között a máriapócsi kegytemplom ikonosztázának első festőjét és több, a mai Hajdúdorogi Metropólia területén álló templom ikonosztázának pontos készítéstörténetét. A fejezetekhez kapcsolódó latin és magyar nyelvű válogatott forrásokat a függelékben találjuk. Az emlékekről készült pontos fotók Áment Gellért munkái. (Sz. Á.)
Kónya Anna és Szecskó Ágnes
fotó: F. Tóth Gábor