Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

„Régi római structurára egy tsinos templomot” - Klasszicista templomok Fejér megyében

Dég, Baracska, Velence, Sukoró, Székesfehérvár… Fejér megyében számtalan településen állnak egymáshoz hasonló vagy egymásra hasonlító klasszicista templomok. E méltatlanul kevés figyelemben részesült épületcsoport kutatását idén kezdtük meg.

A kisebb méretű templomoknál még külsőleg sem állapíthatóak meg olyan közös sajátságok, amelyek egy típus körvonalozását tennék lehetővé” – jegyezte meg Rados Jenő 1943-ban a vidéki Magyarország klasszicista templomállományával kapcsolatban. Az azóta eltelt évtizedekben Rados sommás megállapítását csak kevéssé tudta árnyalni a művészettörténeti kutatás. Ugyan a 18. századhoz képest az egyházi építőtevékenység hátrébb szorult, ennek ellenére a 19. század közepéig mégis jelentős mennyiségű templom épült fel az ország területén. E korszak templomainak részletes és rendszeres áttekintése azonban még máig nem történt meg.

 

Első lépésként munkatársaink Fejér megye klasszicista templomainak topografikus számba vételének fogtak neki. A megyében nem csak nagy számú klasszicista templom, de egy jellegzetes típus is megtalálható. A művészettörténeti szakirodalom ismeri a dégi plébániatemplomot, de arról - biztos építési adatok híján - csak stílusa és részletformái árulkodnak, hogy tervezője Pollack Mihály lehetett, akinek tervei szerint épült fel itt gróf Festetics Antal kastélya és a birtokközpont számos épülete is a 19. század legelején.

 

A megbízó a kor divatja szerint bizonyára „régi római structurára egy tsinos templomot” rendelt, a tervező pedig francia, itáliai és bécsi mintára formálta meg azt. A szabályos téglatest-tömeget nyeregtető fedi, az utca felől homlokzati toronnyal, melyet a két végén timpanonos oromfal zár le.  A dór oszloppár által közrefogott, diadalívszerűen kialakított főbejárat az épület másik végén, a kastély felől nyílik, így a torony a szentély fölött emelkedik. A szentély a hajónál keskenyebb, mellette szűk sekrestyeterek találhatóak, emeletükön a kegyúri család oratóriumaival. A boltozott templombelsőt 3-3 félkörablak világítja meg. Ezek az épület hosszú oldalhomlokzatainak középső szakaszát törik át, míg a szélső szakaszok álló, téglalap alakú ablakai - a benti emeletes mellékterek, illetve a bejárat felőli orgonakarzat miatt - két szinten nyílnak.

 

A dégi templom a megyében típust teremtett, mintául szolgált számos kisebb-nagyobb templom építéséhez. Az elkövetkező évtizedekben sorra épültek fel az e típusba sorolható templomok: Vál, Dinnyés, Sárosd, Iszkaszentgyörgy, Velence, Felcsút katolikus, Sárkeszi, Sárbogárd, Sukoró, Baracska, Igar, Tabajd, Csákvár, Székesfehérvár, Füle, Moha református temploma - a példákat tovább sorolhatnánk; mind-mind a dégi típusnak az adott körülményekhez és igényekhez igazított, esetleg redukált változata. 

 

A most elindult munka során az egyes épületekre vonatkozó történeti, levéltári adatok összegyűjtése mellett minden templomról részletes leírás, fotódokumentáció és alaprajzi felmérés is készül. Eredményeinket könyv formájában, és kutatható online adatbázisként is tervezzük közreadni.