Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

Lavotta síremléke Tállyán

1820. augusztus 11-én hunyt el Tállyán Lavotta János zeneszerző és hegedűvirtuóz, a „kóbor hegedűs”, a magyar verbunkos zene egyik megteremtője, Bihari Jánossal és Csermák Antallal együtt az ún. „verbunkos triász” tagja.

A fordulatos életútja végéhez közelítő Lavotta János 1820 nyarán érkezett Tállyára. Régebb óta fennálló, idővel elhatalmasodó betegségét itt helybéli barátja, Eőry Fülöp Gábor orvos kezelte, de sikertelenül: Lavotta augusztus 11-én Horváth János tállyai patikájában összeesett és még aznap meghalt. Meghidegedett tetemei … a R. Cath. Sz. Eklézsia díszes halotti pompájával adattatának meg annyának, a’ földnek – szólt temetéséről a korabeli híradás, száz évvel később pedig így írtak az eseményről: nagy pompával és több vármegye urának részvételével, Bihari János, a híres cigány-király bandájának zene kísérete mellett temették el a tályai temetőben. Tállya római katolikus temetője ebben az időben a mai köztemetőtől északra fekvő, utóbb felhagyott, földesúri kezelésbe vont és attól kezdve hercegi ligetnek, sétatérnek vagy promenádénak nevezett földterület volt.

 


MÉM MDK Fotótár 055.038ND, 1961.

Noha Lavotta halála után rögtön gyűjtést hirdettek egy érdemeihez méltó emlék emelésének céljára, annak felállítására végül csak 1831-ben, egy Szatmár megyei zenebarát, Ujfalussy Mihály jóvoltából került sor. A síremléket 1860-ban Kéler Béla zeneszerző, feliratait pedig 1892-ben Tállya közönsége újíttatta meg; utóbbi alkalommal a síremlék köré vaskerítés is készült. 1904 őszén bizottság alakult Tállyán azzal a szándékkal, hogy következő őszre a híres magyar hegedűs hamvai fölé méltó, díszes síremléket állít, s a szüreti idő alatt, mikor szokatlanul nagy úri társaság gyűl össze Tállyán, a síremléket a magyar író- és zenevilág jeleseinek jelenlétében leleplezi … A tállyai bizottság élére [Bártfai]Szabó Gyula dr. királyi tanácsos, egyik legnagyobb hírű hegyaljai szőlőtelep tulajdonosa állott, … a leleplezés alkalmából jövő ősszel rendezendő Lavotta-est előkészítésére pedig Maillot Nándor báró ajánlotta föl tevékenységét. A terv nem valósult meg, de az 1920 nyarán, a művész halálának századik évfordulója alkalmából rendezett nagyszabású megemlékezésre Tállya város és vidéke lelkes honleányai ismét rendbe hozták a sírt, ami az egész napos ünnepségsorozat délutáni programjának helyszínéül szolgált.

 

1961-ben a síremlék már a mai helyén, a jelenleg is használt temetőben állt, jó állapotban volt. 1988-ban restaurálásra szorult, amire azonban sem a tervezett időpontban, 1990-ben, sem később nem került sor: 1994-ben ugyanis a síremléket nem restaurálták, hanem elbontották, s a helyén műkőből készült, formailag nem teljesen hiteles és az eredeti feliratokat is csak részben megjelenítő másolatot emeltek. Az eredeti síremlék darabjait (talapzat, gúla alsó és felső része) a Ságvári u. 1. - ma Kossuth u. 20., a település Alkotóháza - udvarán helyezték el. 2011-ben, a műemléki topográfiai adatfelvétel idején még itt voltak, jelenlegi őrzési helyük ismeretlen.


Az eredeti síremlék darabjai a népművészeti alkotóház udvarán, Bálint Ádám, 2010.

 


A síremlék másolata a temetőben, Herczeg Renáta, 2005.

A MÉM MDK Fotótárában őrzött, 1961-ben készült felvételen többé-kevésbé olvasható a gúla alakú síremlék és a talapzat homlokoldalának vésett felirata: NEMES LAVOTTA JÁNOS HÍRES MAGYAR  HANGMÜVES ÉS NEMZETI NÓTÁK SZERZÖJE PORAI FELETT; A HANGMÜVSZI SZÉP MESTERSÉGNEK MEGTISZTELTETÉSE. A szomszédos oldalak feliratai a 2011-ben készült és archív, a síremléket álló helyzetben megörökítő fényképek, illetve különféle publikációkban megjelent átiratok alapján rekonstruálható: KI MEGHOLT 1820DIK ESZTENDŐBEN ÉLETÉNEK 50DIK ESZTENDEJÉBEN; ITT NYUGSZIK A MAGA IDEJÉNEK ORFEUSSA; A MAGYAR MUSIKA EGYIK KEDVELŐJE ÁLTAL EMELTETETT SZATMÁRBÓL 1831DIK ESZTENDŐBEN; REMEK TETEMEK ISTEN VELETEK. Megjegyzendő, hogy Lavotta valójában életének 57. esztendejében hunyt el, lévén hogy 1764. július 5-én született. Nem ellenőrizhető az az 1920-ból származó információ, mely szerint a gúla hátoldalára Lavotta „Mezei álom” című szerzeményének kezdő hangjegyei lennének vésve; ezzel kapcsolatban azonban meg kell említeni, hogy bár Lavotta első, 1857-ben megjelent életrajzában olvasható a mű anekdotikus keletkezéstörténete, a zenetudomány nem tart számon Lavotta művei között ilyen címűt.

Lavotta János halálának kétszázadik évfordulóján síremléke történetének rövid ismertetésével emlékeztünk a 19. század „magyar Orfeusz”-ára. Emlékezetét Tállyán a Rákóczi utcai hármas emlékmű, a Rákóczi u. 24. számú ház falán elhelyezett bronz emléktábla és utcanév is őrzi.