Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az memmdk.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Elfogadom

A TÁLLYAI ZSIDÓ KÖZÖSSÉG ÉS ZSINAGÓGÁJUK TÖRTÉNETE

Az élet veszített a halállal szemben, de az emlékezet csatát nyert a semmi ellenében. (Tzvetan Todorov)

Mindezidáig sem a Holokauszt során nagyrészt elpusztított tállyai zsidó közösség, sem zsinagógájuk művészettörténeti szempontból jelentős Tóra-szekrénye nem kapta meg az őket megillető figyelmet. A több éve folyó műemléki topográfiai kutatásaink során sikerült a közösségnek és zsinagógájának történetét rekonstruálni, ahogy ez részletesen olvasható az Acta Historiae Artium-ban megjelent angol nyelvű cikkben (https://doi.org/10.1556/170.2020.00006, és lásd csatolmány). A tokaj-hegyaljai Tállya egykori ortodox közösségének, amely a 19. század közepén építtette fel 1964-ben elbontott harmadik imahelyét, ma már egyetlen tagja sem él a településen; kegyeleti és kutatásmódszertani oka is volt, hogy fontosnak tartottam a   szociokulturális és a vallási környezet részletesebb feltérképezését. A zsidó község önállóságot élvezett mind a rabbiválasztás, mind egyéb belső ügyei tekintetében és ebből következően ízlése, vallási irányultsága, akkulturációja befolyásolta a zsinagóga épület kialakítását, a berendezés és a felszerelési tárgyak stílusát. A hitközségi iratok híján a cikkben sokféle forrástípust (pl. folyóiratcikkek, visszaemlékezések, rabbik életrajzai, nagyközségi iratanyag) kellett a korszak történeti feldolgozásai által kínált értelmezési keretek között interpretálni. Elengedhetetlen volt a régióban a 19. század elejétől egyre jelentősebb befolyással bíró haszidizmus és a hagyományos ortodoxia kapcsolatrendszerének megvilágítása, annál is inkább mivel a tállyai zsidóságon belül is megjelent az irányzati szakadás, illetve a zsinagóga frigyszekrényének ikonográfiája leginkább a kelet-európai (lengyelországi, galíciai, moldvai etc.) haszid közösségek által emelt, faragott Tóra-szekrényekkel rokonítható. A kompozíció közvetlen előzményeként a mádi falazott Tóra-szekrényt azonosítottam, ugyanakkor a tállyai faragványok invenciózus, egyedi stílusa nem rokonítható sem a már említett előképekkel, sem a környék keresztény templomaiban található oltárokéval. Néhány szokatlan elem megléte is arra utal, hogy az asztalosmester vagy nem kapott világos instrukciókat a közösségtől vagy nem tudta értelmezni azokat. A tanulmány végén a Magyar Zsidó Múzeumban és a Műemléki Dokumentációs Központban fellelhető iratanyag alapján összefoglalom a zsinagóga lebontásához és berendezésének pusztulásához vezető eseményeket.

 

Csejdy Júlia
művészettörténész
MÉM-MDK Kutatási Osztály