A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) több éves előkészítő kutatásainak és munkájának köszönhetően, Veszprém Megyei Jogú Város támogatásával, az MMA Kiadó kiadásában megjelent Veszprém Város Építészeti Topográfiája című kötet, amely teljes körű áttekintést ad város építészettörténeti örökségéről. A veszprémi topográfiáról szóló kötet kiemelt jelentőséggel bír, hisz 2009 óta nem jelent meg Magyarországon átfogó, megyei jogú várost érintő építészettörténeti topográfiáról szóló kiadvány. A MÉM MDK a veszprémi topográfiai kötet megjelentetésével szeretné újraéleszteni a hazai városok és kistérségek építészettörténeti topográfiájával kapcsolatos kutatásokat és kormányzati és városi partnerek reménybeli segítségével újabb kötetek kiadásában szeretne közreműködni a közeljövőben. Az Európai Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódó, angol nyelvű összefoglalót, több mint 200 képet és számos térképet tartalmazó 360 oldalas kötet új nézőpontot ad a város megismeréséhez, olyat, amelyben egyszerre mutatkozik meg a magyarországi építészet története, folyamatossága, értékei, de jól érzékelhetőek lesznek e történet csak Veszprémben látható sajátosságai is.
A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Kutatási osztálya az intézmény nem gyűjteményi tevékenységéhez kapcsolódó kutatási feladatait látja el. A topográfia készítés a települési építészeti értéktár vagy inventarizáció sokkal inkább alapkutatási feladat és a tudományos feldolgozásról, az építészettörténeti tudás átfogó bővítéséről szól. A Veszprém városának teljes, mai épületállományát felsoroló, leíró és áttekintő, rövid, közérthető feldolgozása, és nyomtatott formában való kiadása a műemléki középtopográfia módszertanát követi. A bevezető tanulmány értelmezési segítséget és keretet kíván nyújtani az azt követő, felsoroló, leltári rész szócikkeihez. Ez utóbbi „objektumnak” tekint minden önálló egységként értelmezhető, feldolgozható önállóan megírható épületet, épülettömböt, közterületet (utca, tér), városrészt, köztéri szobrot, külterületet.
A munkákhoz a Veszprém történetéről szóló bőséges irodalmon túl a legalapvetőbb forrásokat használtuk fel, különösen a műemlékekre vonatkozó MÉM MDK gyűjteményeiben lévő anyagokat, a kéziratos és nyomtatott térképeket (1857-ből, 1927-ből, 1964-ből, 1978-ból és 2005-ből), a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának városi forrásait (Házjegyzékek), a veszprémi Városháza Tervtárát (modern épületek és történeti épületek modern átépítései), az országos és helyi képeslapgyűjteményeket, különösen a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár anyagát. Az adatfelvétel része a helyszíni bejárás, fotózás, állapotrögzítés és a források összegző értékelése. A kiadás előkészítésében szoros az együttműködés a Műemlékvédelmi Dokumentációs Osztály és a Digitalizációs Osztály munkatársaival.
A módszer legfontosabb előnye, hogy felvételre kerül a város épített környezetének pillanatképe, a benne lévő objektumokkal és ezek kontextusával, továbbá az összes fontos gondolat, amelyeket ma ezekkel kapcsolatba leírásra érdemesnek tartunk. A topográfia képet tart a kortársak elé, és ennek a képnek a közreadásával hátrahagyja ezt az utókornak is, árulkodva a mentalitásunkról, értékrendünkről, a város(ok)ról való gondolkodásunkról.
A topográfiai munka eddig említett céljain, az inventarizáláson, a városszerkezet, az építészeti kontextusok történeti ábrázolásán túl természetesen nem szabad megfeledkezni a gyakorlati hasznosíthatóságról. Fontos, hogy a topográfiai kötetet alapirodalomként használja a művészettörténész, régész, építész, épületkutató, de a városi lokálpatrióta, az ide látogató turista, a tanár, a diák is, és információforrás legyen akár a döntéshozók, vagy a hatóságok számára.
Veszprém, 2023. 02. 22.
