Intézményünk létrejötte óta több könyv kiadásában is közreműködött, a Szentelt helyek című kiállítás katalógusa azonban az első, amit felelős kiadóként, szerkesztőként, grafikusként, fotósként és szerzőként is a MÉM MDK munkatársai jegyeznek.
Az elmúlt évtizedben több olyan könyv, útikalauzszerű kiadvány látott napvilágot, amely hazánk épített örökségének egy-egy szegmensére hívta fel a figyelmet, megtekintésükhöz praktikus útvonalat is ajánlva. Volt közülük olyan is, ami templomokat mutatott be. A Szentelt helyek látszólag mintha ehhez a trendhez illeszkedne, de mégsem egészen. Bár rövid, informatív, ámbár korántsem száraz leírásokkal kísért, magával ragadó fényképanyaga útnak indít, valójában egy kutatási program egy lezárult fejezetéhez kapcsolódó ismertető kötetet tart kezében az olvasó.
A MÉM MDK és a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár közös, 2020-ban kezdődő projektje a veszprémi főegyházmegye templomainak teljességre törekvő építészettörténeti feldolgozását tűzte ki célul, melyhez nyilvánosan elérhető adatbázist is építenek. Vizsgálódásuk tárgya a mai Veszprémi Főegyházmegye területére terjed ki, ami magában foglalja egész Veszprém vármegyét, illetve a szomszédos Zala egyes területeit is. Közel 500 templomot leíró adatbázist hoztak létre, amihez feltárták az épületekre vonatkozó teljes írott és képi forrásanyagot.
A „Mitől más?” és a „Közel” című könnyed hangvételű bevezetők összefoglalják, hogy miért érdemes jobban odafigyelnünk a szakrális építészet emlékeire. Az élvezetes szövegek egyben rávilágítanak a kötet ismeretterjesztő jellegére is. Az emlékeket bemutató, magyarul és angolul is olvasható leírásokban kollégáink lényegre törően hívják fel a figyelmet a templomok legfőbb, olykor rejtett értékeikre. Az illusztrációk a kutatáshoz készült fotóanyagbólkerültek ki. Minden kép egy átfogó, az egyes épületeket részletesen dokumentáló sorozat része, mely nemcsak az új adatbázist, de intézményünk több mint 150 éves múltra visszatekintő gyűjteményét is friss anyaggal gazdagítja. A szövegekhez kapcsolódó illusztrációkat – kurátori kérésre – a felvételek készítői (ld. képjegyzék), a intézményünk fotósai választották ki. Így, a könyvet lapozgatva a képkompozíciók korlátlan változatával ismerkedhetünk meg. Vannak felvételek, melyeket a fotótáros kissé értetlenül, ódzkodva leltároz be a műemléki fotóarchívumba (még ha az egy sorozat része is); művészi igényükkel itt viszont ragyognak és értelmet nyernek.
Kádár Zsófia