Konferenciabeszámoló: Műemlékvédelem Erdélyben IX.

2022. április 22. és 23. között kilencedik alkalommal került sor az erdélyi műemlékvédelemhez kapcsolódó legújabb kutatási eredményeket bemutató konferenciára a szovátai Teleki Oktatási Központban.

A kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány és a marosvásárhelyi Arcus Egyesület szervezésében Műemlékvédelem Erdélyben címmel hagyományosan kétévente megrendezett, ám a járványhelyzet miatt ezúttal négy év szünet után újból sorra kerülő konferencia célja, hogy az erdélyi épített örökségről, műemlékhelyreállításokról, örökségvédelmi programokról szóló szakmai diskurzus fóruma legyen, megteremtve egyrészt az erdélyi és magyarországi szakemberek, másrészt a műemlékvédelemben érintett különböző szakmák közötti párbeszéd lehetőségét.

A kétnapos program harminchat előadása, míg egységesen a történeti Erdély, Partium és Bánság épített örökségét helyezte a középpontba, annál nagyobb változatosságot mutatott az egyes témák, diszciplínák, korszakok és megközelítések tekintetében. Az előadók között művészettörténészek, régészek, restaurátorok, építészek és építőmérnökök éppúgy jelen voltak, mint a műemlékek megóvását célul kitűző alapítványok vagy a műemlékvédelem kihívásai által fokozottan érintett egyházak képviselői. A beszámolók kronológiai spektruma a 13. századi vár- és templomépítészettől az 1980-90-es évek mozaikművészetéig terjedt, a módszerek és megközelítések tekintetében pedig a régészeti és falkutatástól az írott források feltárásán át a dendrokronológiai vizsgálaton alapuló datálásig. (A konferencia programja itt tanulmányozható).

A konferencia indításaként egy teljes szekciót tettek ki a középkori és reneszánsz Kolozsvár műemlékeihez kapcsolódó közelmúltbeli helyreállítások és régészeti ásatások művészettörténeti tanulságait ismertető beszámolók. A jelenleg felújítás alatt levő Szent Mihály-templommal két előadás foglalkozott, míg Szathmári Edina azt a kérdést járta körül, hogy milyen következtetések vonhatók le az építési fázisokra nézve a kőfaragójelek vizsgálatából, intézményünk munkatársa, Kónya Anna a templom középkori falképeinek 1942-es restaurálását mutatta be írott és képi dokumentumok, valamint a korabeli restaurálási elvek és gyakorlat tükrében.

A következő két, zömében szintén művészettörténeti kutatásoknak szentelt szekció közül a délelőtti, tematikailag színes blokk előadásaiban olyan változatos emléktípusok ismertetése került terítékre, mint a középkori és kora újkori falikrónikák, máramarosi útmenti fakeresztek vagy barokk kegyképekhez kapcsolódó fogadalmi tárgyak; a délutáni szekció előadásai elsősorban 20. századi épületekkel és monumentális díszítésükkel foglalkozó kutatások eredményeit vázolták fel.

Az erdélyi műemlékvédelmet illető, az utóbbi évtizedekben meghatározó fejlemény a középkori falképfestészeti emlékanyag folyamatos bővülése. Ennek megfelelően az első nap utolsó, restaurátori munkáknak szentelt szekcióját újonnan feltárt és restaurált középkori falképekről (többek között Marosvásárhely, Magyarremete) szóló beszámolók dominálták, barokk falképek (Ótorda, római katolikus templom) és faragott kövek (Kolozsvár, volt domonkos kolostor refektóriuma) restaurálásának bemutatása mellett.

A második nap régészeti témájú kezdő szekciójában két-két előadás foglalkozott Fehér megyei középkori templomok régészeti kutatásainak tanulságaival, valamint a Csíki régió épített örökségével. A konferencia további szekcióit helyreállításokról szóló beszámolók tették ki, egy-egy épületre fókuszáló esettanulmányok mellett (temesvári székesegyház, rugonfalvi református templom, nagypeleskei görögkatolikus templom, szászalmádi evangélikus templom) helyreállítási, restaurálási programok nagyobb ívű áttekintései. A szakmai program Botár István Havasok keblében rejtőző szép Csík. A Csíki-medence középkori településtörténete című, a Martin Opitz kiadónál megjelent kötetének bemutatójával zárult; a gazdagon illusztrált munka változatos forrásanyag – régészeti leletek és oklevelek mellett épületek, és azok festett és faragott dísze, valamint a tájhasználat – vizsgálatára építve rekonstruálja a régió eddig kevéssé ismert középkori történetét.

 

Szerző: Kónya Anna