A tudományos konferenciát a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) szervezi együttműködésben a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatával, a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesülettel (MABE), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) két tagintézményével, az Iparművészeti Múzeummal (IM) és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal (MKVM).
Időpont: 2025. május 8. csütörtök 9:00-14:30
Helyszín: a Walter Rózsi-villa
amely a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) kiállítóhelye és rendezvényhelyszíne
Cím: Budapest, VII. Bajza utca 10.
Kaesz Gyula belsőépítész és bútortervező építészeti íróként, szerkesztőként és az Iparművészeti Főiskola oktatójaként is központi alakja volt a 20. századi magyar iparművészetnek. Felesége, Lukáts Kató az alkalmazott grafika területén volt meghatározó alkotó: az 1930-as évekből leginkább reklámgrafikai munkái, míg az 1945 utáni időszakból mesekönyv és tankönyv illusztrációi ismertek. Az általa illusztrált könyvek közül például a Mesebolt, a Gőgös Gúnár Gedeon és az Ablak Zsiráf ma is kapható.
A MÉM MDK 2023 tavaszán vásárolta meg a művészházaspár Petőfi téri egykori lakásának csaknem teljes berendezését, melynek nagy részét maga Kaesz Gyula tervezte. Erre a műtárgyegyüttesre épült az Iparművészeti Múzeummal partneri együttműködésben létrehozott Kaesz otthonok című tárlat.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2021-2022-ben Lukáts Katóról az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett bemutató és a Kaesz otthonok 1925-1960 című kiállítás, valamint az ezekhez kapcsolódóan megjelent két kötet adta az ötletet, hogy tudományos konferencia keretében idézzük fel a művészházaspár, Kaesz Gyula és Lukáts Kató munkásságát és kettejük varázslatos alkotói személyiségét.
A konferencián való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött: https://forms.gle/EZKHvFJsfeP3HJ8F8
A konferencia moderátora: RITOÓK Pál művészettörténész, a MÉM MDK Múzeumi Osztályának vezetője
A KONFERENCIA PROGRAMJA
9.00 KÖSZÖNTŐK
ALMÁSSY Kornél, a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ igazgatója
SÁRA Ernő, az MMA Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának vezetője
JÉKELY Zsombor, a MNM KK IM gyűjteményi főigazgató-helyettese
TÖRÖK Róbert, a MNM KK MKVM igazgatója
9.30 VERESS Kinga művészettörténész-főmuzeológus, tudományos titkár, MNM KK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Gyűjteményi Osztály
Ismeretlen képkockák Lukáts Kató életéből. Nők a reklámgrafikában, csomagolások a Stühmer cég számára
Kaesz Gyula feleségéről, Lukáts Katóról a közelmúltig alig ismertünk egy-két portrét. A leszármazottaknak köszönhetően a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba frissen bekerült családi fényképalbumot lapozva Lukáts Kató portréin keresztül kicsit az 1920-as és az 1930-as évek világába, a modern nőtípus – nőművész – életébe is betekintést nyerhetünk. A reklámgrafikában, az iparművészetben ekkoriban megnyíló lehetőségeken felbátorodott művésznők – köztük Lukáts Kató – munkáikban sikeresen találták meg egyedi hangjukat; laza szakmai közösséget alkotva, pályatársakként tisztelték, sőt segítették is egymást.
Az előadás során Lukáts Kató Stühmer Frigyes Rt.-nek tervezett csomagolásai is fókuszba kerülnek. Ezek a funkciójukat tekintve mindennapi, de művészi értéküknél fogva múzeumi gyűjteményekbe illeszkedő papírmunkák ugyanolyan magas színvonalat mutatnak, mint a bécsi Altmann & Kühne számára tervezett alkotások. A rajtuk megjelenő magyar szimbólumok megrendelőjük igényeit, a korabeli országpropaganda céljait is tükrözik, miközben Lukáts Kató stílus-érzékenysége, grafikáinak nőiesen finom eleganciája és a valóságtól távolságot tartó, meseszerű motívumvilága e csomagolásokon is megmutatkozik.
9.50 MAROSI Eszter művészettörténész-főmuzeológus, MNM KK Iparművészeti Múzeum, Adattár
Az Aranyecset - Lukáts Kató különlegességei
A művésznő grafikáin keresztül nemcsak egy életművet mutatunk be, hanem egy művészi karaktert is. Valamint egy alkotási folyamatot, ahogy megjelenik és le lehet szűrni az Adattárban őrzött grafikai és dokumentum anyagból. Elsősorban olyan grafikákra helyezzük a hangsúlyt, amelyek nem jelentek meg a kötetben. Keressük, mi vonzotta a művészt, mi az, amit elsősorban ábrázolni akart? Mennyire befolyásolták pályáját, illetve grafikáit a társadalmi – történelmi helyzetek?
10.10 HORÁNYI Éva főmuzeológus, főosztályvezető, MNM KK Iparművészeti Múzeum, Bútorgyűjtemény Főosztály
Kaesz Gyula tervei egy milánói lakáshoz
Kaesz Gyula lakberendezői tevékenységének fontos állomása volt egy milánói lakás belső kialakítása. Kaesz nemcsak tervezőként, hanem tulajdonképpen projektmenedzserként, Budapestről irányította a munkálatokat és fogta össze a kivitelezésben résztvevő hazai iparosok tevékenységét. Az elkészült lakás részleteit publikálta az általa szerkesztett A bútor című folyóiratban. Az előadás eddig kevéssé ismert, vagy feltáratlan dokumentumok alapján ad választ néhány nyitott kérdésre: hol volt ez a lakás, mikor készült el, ki volt a megbízó, hogyan és kiknek a közreműködésével zajlott a berendezés megvalósítása?
10.30 KÁVÉSZÜNET
11.00 RÁKOS Katalin művészettörténész, egyetemi tanársegéd, Magyar Táncművészeti Egyetem, Művészetelméleti Tanszék
Kaesz Gyula változó szerepkörei az 1930-as évek külföldi kiállításainak belsőépítészetében, fókuszban az 1937-es párizsi magyar pavilon
Kaesz Gyula építész iparművészként számos kiállítás belső tereit tervezte gazdag pályafutása során. Előadásomban arra keresem a választ, hogy milyen munkafázisokban és milyen szerepkörökben működött közre az 1930-as évek iparművészeti és világkiállításain. A kérdés sokszor nehezen tisztázható, mivel a feladatok elosztásáról nem maradt fenn megfelelő mennyiségű írásos dokumentum. Az előadásban az 1933-as és az 1936-os milánói triennálé, valamint az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjait veszem górcső alá, amelyek kialakításában három egészen különböző építésszel: Bierbauer Virgillel, Árkay Bertalannal majd Györgyi Dénessel dolgozott együtt.
11.20 SÁRI Zsolt kurátor, általános főigazgató-helyettes, Szabadtéri Néprajzi Múzeum – JENEI Gabriella társkurátor, főmuzeológus, osztályvezető, MNM KK MKVM, Gyűjteményi Osztály
„Artisztikus, finom és intim” Kaesz Gyula Floris Cukrászdája
Kaesz Gyula Strauss Sándor építésszel közösen tervezte a Vörösmarty téri Haas palotában kialakított Floris Cukrászdát 1931-1932-ben. Kaesz belsőépítészeti munkásságának az egyik legkiemelkedőbb hazai példája volt a letisztult, funkcionális és modern, belső kétszintes üzlethelyiség. Kaesz funkcionális gondolkodásának a lenyomata, hogy itt sem egyedi bútorok tervezését valósította meg, hanem mindent figyelembe vett a textilmintától a pultformáig, a rejtett világítástól a különféle helyiségek összehangolásáig. A cukrászda belső kialakításában részt vett Gádor István és Lukáts Kató is, akinek a textil tervei alapján P. Szabó Éva készítette el a cukrászda függönyeit. Az üzlet – amelyet a Tér és Forma 1932. februári számában Münnich Aladár hosszú cikkben méltatott – nagy hasonlóságot mutat Kaesznek a bécsi Altmann & Kühne cég számára tervezett cukrászdájával is. A Floris Cukrászda hamar a pesti társadalmi élet kedvelt helyszíne lett.
11.40 DARABOS Edit főrestaurátor, MNM KK Iparművészeti Múzeum, Könyvtár Főosztály
Kitekert történet. Egy Mathilde Flögl által tervezett papírtapéta restaurálása
Eredetileg a Wiener Werkstätte „art deco” korszakából származó, Mathilde Flögl által tervezett ezüst alapú tapéta díszítette a Kaesz-Lukáts házaspár Petőfi téri lakásának egyik átjáróját; az archív fotók tanulsága szerint pedig ugyanebből a tapétából egy paraván is készült. Bár a lakásberendezés megvásárlásakor felmerült, hogy az átjárót borító tapétát leválasszuk, technikai okok miatt erre nem volt lehetőség; a lakásberendezés tranzitálásának utolsó pillanatában szorosan összetekert tapétadarabok kerültek elő. A töredékek konzerválása során kiderült, hogy a darabok összetartoznak: ugyancsak a Mathilde Flögl által tervezett tapéta impozáns méretű, majd 2,5 m hosszú szelvénye került a MÉM MDK gyűjteményébe. Az előadás a tapéta bonyolult, logisztikai előkészületeket igénylő restaurálását mutatja be.
12.00 E. CSORBA Csilla művészettörténész, muzeológus
Intermezzo Kaesz Gyula életében. A Petőfi Múzeum tervezése
1909-ben civil összefogással és némi kormány támogatással nyitotta meg kapuját Budapest első irodalmi múzeuma, a Petőfi Ház. Gyűjteménye két szerzőre összpontosult: Petőfiére, a Petőfi Társaság által 1876-óta gyűjtött gazdag írott és tárgyi anyagára és az 1904-ben elhunyt Jókai Móréra. A két nemzeti költő emlékét őrző Bajza utcai Feszty-Jókai villa nem volt alkalmas megfelelő körülményeket biztosítani, ennek ellenére 1945-ig őrizte és látogathatóvá tette gyűjteményeit. Az épületet 1945-ben bombatalálat érte. 1947 júliusában az újságok címlapon közölték: újjáépíti a főváros a Petőfi Házat. Az átépítési tervek kidolgozásával Kaesz Gyulát bízták meg, akinek nem volt könnyű dolga. Az Irodalmi muzeológia még nem létezett, az idő rövid, az elvárás nagy volt. Milyen korszerű múzeumot álmodott Kaesz Gyula az 1848-as forradalom centenáriumának előestéjén?
12.20 EBÉDSZÜNET
13.20 KELÉNYI Béla tibetológus
Nirvána a szaküzletben
1930-ban Lukáts Kató egy sokáig nem azonosított reklámtervet készített a tornaszereket és sporteszközöket forgalmazó Seffer Antal kiterjedt vállalkozása számára. A Nirwana fantázianévvel ellátott, több részből álló strand szett azonban csak nevében utal a buddhizmus egyik legfontosabb, az életszomj kioltását célzó fogalom megjelenítésére. A reklámterv jóval inkább a korszak magyarországi viszonyai között kibontakozó, elsősorban Szőnyi Istvánra és körére jellemző neoklasszicista festészet, illetve az ekkor divatozó, az antik eszményekre és a természet gyógyító erőire nagy hangsúlyt fektető életreform-mozgalmak hatását érzékelteti. Az előadás megpróbálja körüljárni, hogy miért választhattak az egészséges életmód kiteljesítését biztosító felszerelés népszerűsitésére az élet dolgaihoz való kötődés elengedésére utaló keleti fogalmat.
13.40 SEDLMAYR Krisztina főmuzeológus, Néprajzi Múzeum
Kaesz Gyula hasznos tanácsai kislakások berendezéséhez
Az 1930-as években Magyarországon virágzott a nők számára írt tanácsadókönyv műfaja. Kaesz Gyula több alapmunkában is megfogalmazta a modern kislakások praktikus berendezéséről vallott elképzeléseit. A helyiségek funkcióinak kijelölésében a lakók valós, változó szükségleteire hívja fel a figyelmet, a historizáló garnitúrák helyett az önálló, sima vonalú kisbútorok bátor használatát javasolja olvasóinak. Kaesz Gyula német gyakorlatot, tapasztalatokat tükröző lakberendezési tanácsai a magyar női olvasókat is sikerrel szólította meg.
14.00 BÉKÉS Rozi, illusztrátor, tanár
Lukáts Kató munkássága egy grafikus szemével
Jelenet a csomagoláson, grafikai motívum az illusztrációban. Hogyan kapcsolódik Lukáts Kató stílusában a tervezőgrafika és a gyerekkönyv illusztráció? Tündér Ilona - személyes emlék kapcsán a rajzok stílusáról. Miről árulkodnak a könyv makettek? Betekintés a gyűjtésbe: kik hatottak, kik voltak a kedvelt illusztrátorok? Meglepetések a vázlatfüzetben. Rajzolt betűk és sorok: technikák, eszközök.
14.20 LÁNG Judit, a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület elnöke
A konferencia zárása
14.30 Tárlatvezetések a Kaesz otthonok 1925-1960 című kiállításban