A tudományos eseményt a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) szervezte együttműködésben a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatával, a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesülettel (MABE), valamint a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) két tagintézményével, az Iparművészeti Múzeummal (IM) és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeummal (MKVM).
A MÉM MDK 2023 tavaszán vásárolta meg a művészházaspár Petőfi téri egykori lakásának csaknem teljes berendezését, melynek nagy részét maga Kaesz Gyula tervezte. Erre a műtárgyegyüttesre épült az Iparművészeti Múzeummal partneri együttműködésben létrehozott Kaesz otthonok 1925-1960 című tárlat.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban 2021-2022-ben Lukáts Katóról az Iparművészeti Múzeummal közösen rendezett bemutató és a Kaesz otthonok 1925-1960 című kiállítás, valamint az ezekhez kapcsolódóan megjelent két kötet adta az ötletet, hogy tudományos konferencia keretében idézzük fel a művészházaspár, Kaesz Gyula és Lukáts Kató munkásságát és kettejük varázslatos alkotói személyiségét.
A házigazda dr. Almássy Kornél igazgató nevében először Ritoók Pál, a MÉM MDK Múzeumi Osztályának vezetője, a konferencia moderátora köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte, hogy az intézmény fenntartójának, a Magyar Művészeti Akadémiának köszönhetően sikerült megőrizni a Kaesz-házaspár tárgyainak egységét a berendezés megvásárlásával. Rámutatott, a Walter Rózsi-villa tereiben éppen ezek között a bútorok között rendezték a konferenciát. Megköszönte az oldalági leszármazottaknak, hogy féltő gonddal megőrizték az utókornak ezt a fantasztikus lakást. Majd röviden ismertette, hogyan jutott az intézmény a 2017-es megalapítástól odáig, hogy egy tervpályázatot követően az új Magyar Építészeti Központ és Múzeum tervei már építési engedéllyel is rendelkeznek.
Ezután Jékely Zsombor, a MNM KK Iparművészeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese és Török Róbert, a MNM KK Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket.
A konferencia első előadója Veress Kinga művészettörténész-főmuzeológus, a MNM KK MKVM tudományos titkára először egy izgalmas fotóalbumot ismertetett. A leszármazottaknak köszönhetően az MKVM-be frissen bekerült családi albumot lapozva Lukáts Kató portréin keresztül kicsit az 1920-as és az 1930-as évek világába, a modern nőtípus – nőművész életébe is betekintést nyerhettünk. Az előadás során Lukáts Kató a Stühmer Frigyes Rt.-nek tervezett csomagolásai is fókuszba kerültek.
Marosi Eszter, a MNM KK Iparművészeti Múzeum művészettörténész-főmuzeológusa Lukáts Katónak a Múzeum Adattárában őrzött grafikáin keresztül nemcsak egy életművet mutatott be, hanem egy művészi karaktert és bepillantást nyerhettünk az alkotási folyamatba is. Megtudtuk, mi vonzotta a művészt, s hogy mennyire befolyásolták pályáját, illetve grafikáit a társadalmi – történelmi helyzetek.
Horányi Éva főmuzeológus, a MNM KK Iparművészeti Múzeum Bútorgyűjteményének vezetője, egyben a Kaesz otthonok című kiállítás vezető kurátora Kaesz Gyula egy milánói lakás megtervezésére szóló megbízásának részleteibe avatott be.
A következő előadást az MNM KK MKVM-ben a Floris cégről rendezett kiállítás kurátora, Sári Zsolt, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum általános főigazgató-helyettese és társkurátora, Jenei Gabriella főmuzeológus, az MKVM Gyűjteményi Osztályának vezetője helyett végül Török Róbert, az MKVM igazgatója tartotta a cég történetéről és elsősorban a budapesti Vörösmarty téri Haas-palotában kialakított Floris Cukrászdáról.
Rákos Katalin művészettörténész, a Magyar Táncművészeti Egyetem Művészetelméleti Tanszékének egyetemi tanársegédje előadásában az 1933-as és az 1936-os milánói triennálé, valamint az 1937-es párizsi világkiállítás magyar pavilonjait vizsgálta, amelyek kialakításában Kaesz Gyula változó szerepkörben három különböző építésszel: Bierbauer Virgillel, Árkay Bertalannal majd Györgyi Dénessel dolgozott együtt.
A Kaesz-Lukáts házaspár Petőfi téri lakásának egyik átjáróját eredetileg a Wiener Werkstätte art deco korszakából származó, Mathilde Flögl által tervezett ezüst alapú tapéta díszítette. A lakás berendezésének megvásárlásakor nem volt lehetőség a tapéta leválasztására. Az utolsó pillanatban soha nem használt, szorosan összetekert tapétadarabok kerültek elő. Darabos Edit, az MNM KK Iparművészeti Múzeum Könyvtár Főosztály főrestaurátora a tapéta bonyolult, logisztikai előkészületeket igénylő restaurálását mutatta be.
1909-ben nyitotta meg kapuját Budapest első irodalmi múzeuma, a Petőfi Ház. 1947 júliusában az átépítési tervek kidolgozásával Kaesz Gyulát bízták meg. E. Csorba Csilla művészettörténész, muzeológustól arra kaptunk választ, hogy milyen korszerű múzeumot álmodott Kaesz Gyula az 1848-as forradalom centenáriumának előestéjén.
1930-ban Lukáts Kató reklámtervet készített a tornaszereket és sporteszközöket forgalmazó Seffer Antal cégének egy Nirwana fantázianévvel ellátott, több részből álló strand szett népszerűsítésére. Kelényi Béla tibetológus előadásában azt járta körül, hogy miért választhattak az egészséges életmód kiteljesítését biztosító felszerelés népszerűsítésére az élet dolgaihoz való kötődés elengedésére utaló keleti fogalmat.
Békés Rozi illusztrátor és tanár a gyakorló grafikus szemével vizsgálta, hogyan kapcsolódott Lukáts Kató stílusában a tervezőgrafika és a gyerekkönyv illusztráció. Lukáts Kató gyűjtései alapján arra is választ kaptunk, hogy kik hatottak rá elsősorban, kik voltak számára a kedvelt illusztrátorok.
Az előadásokat Láng Judit, a Magyar Belsőépítész Közhasznú Egyesület elnökének gondolatai zárták. A konferenciát tárlatvezetések követték a Kaesz otthonok 1925-1960 című kiállításban.
