Klebelsberg Kuno születésének 150. évfordulója alkalmából 2025 őszén kerítéskiállítással emlékezett a MÉM MDK az MMA Andrássy úti irodaházánál. A tárlat sikerét követően született meg a Klebelsberg-mozaik című kiállítás ötlete, amelyen a kiállított, egymás mellé helyezett töredékekből rajzolódik ki a gróf kulturális államépítő tevékenységének összetett képe.
A 2026. március 30-ai megnyitó elején Almássy Kornél, a MÉM MDK igazgatója jelezte a gróf halálát követően létrehozott 1933-as emlékkiállításon látható több értékes tárgy is jelenleg a múzeum gazdag gyűjteményeiben található és születésének 150. évfordulója adta az ötletet, hogy ismét meg lehessen tekinteni ezeket. Rámutatott, az I. világháború végén újjá kellett építeni az országot, a mostani tárlattal céljuk volt, hogy emlékeztessék „az utókort, mindig van tovább, ahogyan Klebelsbergék sem adták fel soha”. Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára felhívta a figyelmet, hogy a gróf tevékenysége során „nem lezárt struktúrákban gondolkodott, hanem olyan rendszerekben, amelyek képesek túlélni a történelmet, és minden korszakban új tartalommal megtölteni. Olyan rendszerekben, amelyek stabilan tartják az országot, hogy a kultúra gazdagon virágozhasson.” Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőjében jelezte a MÉM MDK kiállításával „a magyar történelem legnagyobb hatású kultúrpolitikusáról emlékezünk”, amely tárlat ráadásul emlékeztető arra, hogy a szellem és a művészet az, ami felemel és megtart minket. Beszédében kiemelte: „Nem szabad megengedni, hogy hatalmasan nekilendült művészeti életünk szárnyalása a mostani nehéz viszonyok között megtörjön. Amit a magyar művészet a formák, színek és hangok nemzetközi nyelvén kiált oda a nagyvilágnak, az nagyon hangos és messzire hallatszik." Klebelsberg Kunó közel száz évvel ezelőtt fogalmazta meg ezeket gondolatokat felismerve, hogy a magyar léleknek szüksége van a szépérzékre és a kultúra megtartó erejére. Azt vallotta, hogy különleges anyanyelvünk mellett a „formák, színek és hangok nemzetközi nyelvén" is alkotunk. Turi Attila elmondta: „a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként Klebelsberggel együtt vallom: ma is azért kell dolgozunk, hogy ez a hang tisztán csengjen Párizstól Rómáig, Berlintől Tokióig. A feladatunk pedig ugyanaz, mint az övé volt: biztosítani a szárnyalás feltételeit. Mert a művészet – a tudomány mellett – az a terület, ahol a magyarság mindig világraszólót tudott és tud alkotni."
Maruzsa Zoltán, a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára megnyitó beszédében emlékeztetett „érdemes megvizsgálni, hogy egy korszak államférfiúi hogyan hatottak egymásra. Klebelsbergnek Tisza István volt a példaképe”, akinek közvetlen munkatársa is volt. Pályája legjelentősebb eredményeinek ismertetése kapcsán jelezte „mindehhez kellő felelősséggel állt” a gróf.
Fotó: Nyirkos Zsófia
