Az első lap 1968-ban került hozzánk, abban az évben, amikor múzeumunk az Országos Műemléki Felügyelőség berkein belül létrejött. Ebből a magból pedig azóta egy több, mint 7000 tételt számláló képeslapgyűjtemény fejlődött ki.
A legtöbb tétel a királyi Magyarország településeit ábrázolja, ebből közel 1100 budapesti helyszíneket mutat be. Találhatóak azonban nálunk külföldiek is, főként Európa, Amerika és Ázsia városaiból. A legtöbb képeslapunk épületfotó, utcakép és látkép, de életképeket és portrékat is találhatunk köztük. Külön figyelmet érdemelnek az azóta elpusztult épületeket ábrázoló képek, illetve a városszerkezet, homlokzatok, vagy belső terek adott korszakbéli állapotát dokumentáló lapok, melyek egy-egy építészettörténeti kutatás hasznos forrásai, egy-egy tanulmány, vagy kötet értékes illusztrációi lehetnek. Az anyagban olyan fotográfusok munkái is megtalálhatóak, mint Klösz György, Erdélyi Mór, Seidner Zoltán, Divald Károly és Monostory György.
Némely esetekben a hátoldalon található kézirat is hordoz értékes építészettörténeti tartalmat. Többek között, 1917-ben Polcz József vállalkozó a csucsai római katolikus templomot ábrázoló képeslapon kérte be Bagi Gyula építésztől a neki még járó összeget Berger Adolf vasútépítkezéséről, 1942-ben pedig egy szolgálóleány a csicsói kastély enteriőrjeit írta le édesanyjának, hogy lássa, jó helyre került.
Időnként építészeti tervrajzokról is adtak ki képeslapot, melyek szintén hasznosak lehetnek a kutatók számára. Ilyen például a Budafok-felsővárosi Jézus Szíve templom 1942-es tervváltozata (Urbányi Vilmos), a rákosszentmihályi evangélikus templom terve (Sándy Gyula, 1933–1934), a mátyásföldi római Szent József plébániatemplom (Weninger Ferenc, 1904–1905) és a pesterzsébeti Községháza (Hegedűs Ármin, Böhm Henrik, 1905–1906). Találhatunk a gyűjteményben olyan lapokat is, amelyeket az építészettörténet ismertebb alakjainak címeztek, így Foerk Ernő építésznek, vagy a szombathelyi városfejlesztésért sokat tevő Bodányi Ödön főmérnöknek.
Képeslap gyűjteményünk figyelemreméltóan gazdag fővárosi anyaggal rendelkezik, amelyből érdemes megemlíteni az éttermi és kávéházi enteriőrfotókat, melyekből napjainkban csak keveset csodálhatunk meg eredeti állapotában. Építészettörténeti szempontból kiemelkednek még az építés alatt álló, vagy frissen átadott épületeket ábrázoló képek, vagy éppen az épületek pusztulását dokumentáló darabok, így a régi Párisi Nagy Áruház leégését (1903), vagy a Városház téri Piarista ház bontását (1913) megörökítő lapok.
A hatalmas anyag feldolgozása, digitalizálása jelenleg is tart, a budapesti képeslapok azonban a közelmúltban teljes feldolgozásra kerültek. Ennek apropóján szeretnénk bemutatni egy válogatást annak legérdekesebb darabjaiból. Ezeknek egy része gyűjteményünk egyéb tárgyaival is kapcsolatba hozható, hiszen a Ferenc József Tanítók Háza egyik ablakát, dísztermének Lohr Ferenc által festett falképtervét, Sándy Gyula, Urbányi Vilmos, Tauszig Béla és Róth Zsigmond építészek hagyatékának számos darabját szintén gyűjteményünk őrzi.
Tóth Enikő
muzeológus
