Egy letűnt világ emlékei III.

Folytatjuk időutazásunkat, ezúttal Válaszútra látogatunk.

Sorozatunk következő részében a korábban bemutatott bonchidai Bánffy-kastélytól mindössze két és fél kilométerre található válaszúti (Răscruci, Románia) Bánffy-udvarházba látogatunk. A település a bonchidai birtok részét képezte, a XVII. század elején épült itt egy kisebb udvarház, illetve a bonchidai ménes elhelyezésére szolgáló várszerű istálló. Ezek az épületek a szabadságharc alatt jelentős károkat szenvedtek, újjáépítésüket 1858 körül kezdte meg báró Bánffy Albert, de mai formájának kialakítása és fotósorozatunkon is látható belső berendezésének elkészítése fia, Bánffy Ádám nevéhez fűződik. A berendezés elkészítését szó szerint kell érteni, mivel a fafaragó munka, illetve díszkályhák majolika díszei a báró saját keze munkáját dicsérik.  A kastélyhoz szépen kialakított angolpark tartozott, nagy tóval és japán stílusú galambházzal. A bonchidai kastély parkjához ligettel kapcsolódott. Bár ez az udvarház sokkal jobban átvészelte az idők viharait, mint nagyobb, jelentősebb szomszédja, a háború utáni évek és a szocializmus időszaka nem múlt el nyomtalanul, a berendezési tárgyak nagy része, a portrégaléria, a porcelángyűjtemény elpusztult, eltűnt. A lépcsőház, ebédlő és a könyvtár faragott berendezése azonban szinte érintetlenül láthatók ma is. Az épületben 2007-ig kisegítő iskola működött, ma a Kolozs megyei önkormányzat tulajdonában van, kulturális funkciót szánnak neki, a közeljövőben várható felújítása, megnyitása a nagyközönség számára.

 

Köntzey Mercedes

A képsorozatot Szöllősy Kálmán készítette 1943 körül.