Az alcsúti Habsburg-kastélyt József nádor építtette 1819 és 1827 között, feltehetőleg Pollack Mihály tervei szerint, elsősorban nyári, időszakos tartózkodásra. A kastély a magyarországi klasszicista kastélyépítészetnek egyik legimpozánsabb, legjelentősebb darabja volt. Belső tereiben a reprezentációs helyiségek és a családi magánlakosztályok egyaránt gazdagon díszítettek, műtárgyakkal, iparművészeti alkotásokkal gondosan berendezettek voltak. Itt kapott helyet József nádor fegyvergyűjteménye, a családi képtár, könyvtár és levéltár is. A kastélyegyütteshez tartozott egy Stornó Ferenc által tervezett neoromán kápolna és egy Ybl Miklós tervezte hatalmas üvegház is, külön narancs- és kaktuszházzal. Csodálatos angolparkját gondosan ápolták és alakították ki, különböző ritka és idegenhonos növények telepítésével a hazai díszkertészet alapjait is itt vetették meg.
A kastély utolsó lakói József Ferenc főherceg, és felesége, Anna Mónika szász királyi hercegnő voltak, akik 1944-ben, pár nappal a szovjetek alcsúti bevonulása előtt menekültek el, a kastély berendezését és értéktárgyait a későbbi visszatérésben bízva hátrahagyva. Az épületben ezt követően, valószínűleg szándékos gyújtogatás következtében tűz ütött ki megsemmisítve a pótolhatatlan levéltárat és könyvtárat. A megmaradt értékeket, majd a kastély építőanyagait a katonák és helyiek széthordták. Az ötvenes évek elején a még álló falakat lebontották. Ma már csak a főépület középrésze, az egykori timpanonos portikusz és a jelentősen átalakított kápolna látható.
Köntczey Mercedes
A képsorozat az 1940-es években készült.
