1922 júliusában a Műemlékek Országos Bizottságának tagjai előterjesztették javaslatukat gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszternek egy dunántúli műemléki tanulmányút tárgyában. A kirándulás apropóját a fogalmazvány szerint az adta, hogy a Bizottság eleget tehessen fontos missziójának, s a résztvevők elméleti tudásukat helyszíni szemlélődésen szerzett tapasztalatokkal gyarapíthassák.
Egy több napig tartó kirándulás gondolata ugyanis már régóta foglalkoztatta a MOB-tagokat, amely során hazánk egy-egy műtörténetileg jellegzetes vidékét bejárva, az irányításra hivatott tisztviselők lehetőséget kapnának az épületek művészi, szerves fejlődésének helyszíni megismerésére. A tanulmányúttól nem csekély tudományos eredmény várható, egyúttal a hazai műemlék-lajstrom első lépéseit is megtennék. Ezzel a nemzeti érzés ápolásának és a magyar kultúra megbecsülésének feladatai alaposabban teljesíthetőek lennének – érveltek.
Az eredeti terv szerint augusztus 14–25. között a Bizottság öt tagja a Dunántúl legfontosabb településeit bejárva a benedekrendiek, ciszterciták, premontreiek középkori templomépítkezéseit, valamint a többi középkori egyházi és világi műemlékeket, falfestményeket tanulmányozza. Végül az utazás szeptember 4–15. között valósult meg, Szőnyi Ottó előadó, Csányi Károly iparművészeti múzeumi igazgató-őr és Schulek János műépítész részvételével. A MOB iratokból tudjuk, hogy a zirci apát és a veszprémi püspök is nagy örömmel fogadta a kutatókat. A Tudományos Irattár gyűjteményében emellett Szőnyi Ottó Schulek Jánosnak írt meghívója, illetve a tanulmányút pontos menetrendje is megtalálható.
A körutazás állomásainak bemutatására Fotótárunk gyűjteményéből válogattunk.
Szerző: Kovács Evelin
Felhasznált források:
Tudományos Irattár, MOB iratok 1922/347, 398, 572
Tudományos Irattár, Lymbus ltsz. K 708/15-16.
