Nagy Bálintot (1949–2022) a legtöbb budapesti járókelő a FUGA Budapesti Építészeti Központ kirakatából ismeri. Sokan láthatták őt ott ülni, amint kiadványt szerkeszt, kiállítást tervez, telefonál, vagy éppen beszélget valakivel. Alakja valószínűleg néhány olyan embernek is beégett az emlékezetébe, akinek a FUGA mibenlétéről máig fogalma sincs, csak arra szokott járni és egyszerűen ezt a szakállas embert a kirakatban nem lehetett nem észrevenni. Ha Bálint nem ült ott, akkor ennek csak néhány nagyon határozott oka lehetett. Mondjuk éppen szünnap volt. Vagy Bálint kiállítást épített a FUGA valamelyik termében: egy létra tetején állt és szögelt vagy lámpákat igazgatott. Vagy részt vett a FUGA egyik rendezvényén. Mondjuk felkonferált valamit, beszédet mondott, vagy csak figyelte a teremben állva, hogy minden rendben megy-e, például kell-e még széket behozni.
Nagy Bálint 1976-ban az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán diplomázott. 1972-től az IPARTERV-ben, 1977-től a LAKÓTERV-ben, 1978-tól a VÁTI-ban dolgozott. Ellenzéki tevékenysége miatt 1979 és 1987 között építészként nem kapott munkát, ezért ácsként működött. 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagja volt. 1981 és 1984 között a Kádár-korszak demokratikus ellenzéke Beszélő című szamizdat folyóiratának alapító szerkesztője volt. 1983-ban és 1984-ben a franciaországi Vence-ban Károlyi Mihályné Andrássy Katinka birtokán Rajk Lászlóval és Bachman Gáborral egy kis alkotóházat terveztek és építettek fel, amely aztán számos művésznek adott otthont. 1987 és 1990 között az USÁ-ban dolgozott ösztöndíjasként.
A Nagy Bálint tervezte Taróczy-villa a magyar posztmodern és dekonstruktivizmus egyik csúcsdarabja lett volna. A híres teniszező által megrendelt balatoni villa elkezdett ugyan épülni, aztán az események más irányt vettek. De a tervek megmaradtak és furcsa játékosságról tanúskodnak, sőt grafikai alkotásként önállóan is magas értéket képviselnek. Bálint 1991-ben N&n névvel saját építészeti irodát alapított. Irodájában öröm volt ülni. A többségében fiatal építészek kreatív megoldásokat produkáltak, pezsgett az élet. Olykor benézett egy beszélgetésre Bálint valamelyik barátja, például Petri György. Bálint 2001-ben létrehozta az N&n Galériát, amely a rendszerváltást követő hazai építészeti és művészeti életben egyre jelentősebb kiállítóhellyé vált.
2009 óta volt a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetője. Akárhogy alakuljon is a FUGA további sorsa, a Nagy Bálint nevével jellemzett korszak már kitörölhetetlen nemcsak a magyar építészeti és képzőművészeti kiállítások, de a magas minőségű klasszikus és kortárs kamarazenei élet, és az építészethez, társadalmi felelősségvállaláshoz így vagy úgy köthető szakmák rangos konferenciasorozatai történetéből. Persze mindezt még Bálint se győzte volna egyedül: természetesen voltak lelkes és hozzáértő segítői, de Bálint volt a kapitány. Érdemeit még hosszan lehetne sorolni, de legfőképpen fórumot teremtett a szakmai közélethez és közösséget épített.
Szigorú volt, igényes és toleráns, így a FUGA egyike lett azoknak a helyeknek, ahol a Magyarország és Európa közötti fájdalmas határok időről-időre elmosódtak.
Már nem nekünk dörmög a szakállába, hanem Vargha Misinek, Rajk Lacinak, Petrinek, Pásztor Erikának és a többieknek, akiknek távoztukkor gyönyörű fotóportrékkal állított emléket a FUGA bejáratánál.
Ritoók Pál
A kép forrása: FUGA