Kuba Gellért 1926. május 28-án született Rákospalotán. Végzős középiskolás leventeként besorozták, a fegyvert a németekkel együtt tette le Csehszlovákia területén, így szovjet hadifogságba került – innen csak 1948-ban jutott vissza Magyarországra. A Műegyetemet 1949-1953 között végezte el, és már hallgatóként bekapcsolódott az oktatásba. Első komolyabb megépült műve az ötvenes évek második felében emelt három kétlakásos ikerház Budán, Hofer Miklóssal közösen, amelyek a szocreál kényszeréből magához térő modern magyar építészet fontos emlékei.
Egyetemi oktatói pályáját félbeszakítva Kuba 1963-ban egy évre Angliába költözött, és Goldfinger Ernő irodájában dolgozott a Balfron-torony tervein. Erre az időszakra emlékezett vissza a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ felkérésére legutóbbi videóinterjújában, 2025 nyarán.
Ezt követően hat és fél éven keresztül Szudánban, a kartúmi egyetem építészkarán oktatott. Itt kezdte el foglalkoztatni a napenergia építészeti hasznosításának problémája. Ebből szerzett doktori fokozatot 1970-ben a London University Tropical School of Architectures intézetében, és erre építette 1973-as hazatérését követően a Műegyetem a Bioszolár építészet című tantárgyát. 1992-ben habilitációs vizsgát tett, 1994-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.
Oktatói tevékenysége mellett igen termékeny gyakorló tervezőként is működött. Ipari munkái közül kiemelkedik a salgótarjáni síküveggyár több lépcsőben megvalósult bővítése, ahol a helyi termékekkel is alkalma nyílt a kísérletezésre, például egy többrétegű klímahomlokzattal. Emellett a hatvanas évektől több tucat családi házat tervezett szerte Magyarországon, jellemzően a napenergiát passzív eszközökkel hasznosítva. Ezekkel több alkalommal elnyerte Az Év Lakóháza címet.
A Walter Rózsi-villában látható, Breuer, Goldfinger és más magyarok – Brutalista építészetünk itthon és odaát című kiállításunk és a kapcsolódó kiadvány kutatása közben kerültünk kapcsolatba Kuba Gellérttel, aki lelkesen segített és mesélt munkásságáról. A kiadványba három fontos épülete került be: a szentendre Balogh-ház, a szatymazi Csúri-ház és a sajnos mára elbontott salgótarjáni gyárépület. Ezeknél azonban jóval több épülete megérdemelné a figyelmet: a hatvanas évektől tervezett családi házai közül számos a korszak legmagasabb nívóját tükrözi. Emellett az általa bioszolárnak nevezett napépítészeti kutatásoknak is a hazai úttörői közé tartozott, építészek generációjának figyelmét irányította rá a természetes energiában rejlő lehetőségekre.
1996-ban vonult nyugdíjba a Műegyetemről, de ezt követően is tovább tervezett és gondolkodott. 90. születésnapját követően, 2016-ban Kuba Gellért a Magyar Építész Kamara felterjesztésére Miniszteri Elismerő Oklevélben részesült.
Kuba Gellért hosszabb betegeskedést követően, 2026. június 24-én hunyt el Budapesten. A MÉM MDK kollektívája ezúton szeretné kifejezni őszinte részvétét a gyászoló családnak.
Kovács Dániel
