Pályafutása sikerekben, izgalmakban és fordulatokban egyaránt bővelkedett. A második világháború utolsó éveit Nyugat-Európában töltötte, majd 1947-ben hazatért Svédországból, egyetemi tanulmányai befejeztével pedig oroszlánrészt vállalt a Budai Várnegyed helyreállításában. Széleskörű munkássága számára nem jelentettek átléphetetlen határokat otthona, egyszersmind élete legfontosabb színtere, a budai vár falai. Noha sosem dolgozott a műemékvédelmi hivatalnál - az Országos Műemléki Felügyelőségen, illetve jogutódainál -, építészeti tevékenysége szorosan összefonódott az intézménnyel. Részt vett többek közt a siklósi vár, az egervári várkastély, valamint az esztergomi bazilika helyreállításában, tervezési munkáit rendkívüli alaposság, precizitás és mértékletesség jellemezte. „Leginkább nem azokra az épületekre vagyok büszke, amiket felújítottam, hanem azokra, amik átalakítását meg tudtam akadályozni.” – vallotta. Életútja nemcsak a műemlék-helyreállítások során alkalmazott gyakorlat terén, hanem az épületek szeretete, az irántuk tanúsított kíváncsiság és alázat miatt is iránytűként szolgál az utókor számára.
Kovács Gergely
fotó: Nyirkos Zsófia
Még megélhette a 2014-ben írt „… Szemtanúság…” című, a Várnegyed II. világháború utáni helyreállításának és rekonstrukciójának történetét bemutató könyvének újrakiadását, hiszen a MÉM MDK és a TERC Szakkönyvkiadó együttműködésében 2026. január 13-án került bemutatásra a kötet a Budavári Önkormányzat Városházán.