A 13. század végén az Atyusz nemzetségbeliek és Monoszlói Gergely mester, a 14. században a veszprémi káptalan, a veszprémi püspök, a Rátóti család, valamint királyi birtokon élő királyi jobbágyok által lakott falu középkori templomáról írott adat nem maradt fenn. A településtől keletre, a Köveskáli-hegy délnyugati lejtőjén álló épület azonosítható az 1783-as I. katonai felmérésen „Rud.” (rudera= romok) rövidítéssel jelölt épületmaradvánnyal a falutól keletre. Rómer Flóris 1860-as leírása szerint szentélye akkor még dongaboltozatos, hajójában álltak a karzat pillérei, a hajó déli falában látható volt a szokásos három résablak, nyugati falában pedig a kapunyílás. Az általa készített 1876-os leírás szerint 14. századi és 1816 körül még miséztek benne. Csúcsos diadalívét és több ablakát lerajzolta. Egy 1908-as forrás szerint Töttöskál „puszta templomának falait egyre rontják és hordják, akik a közelben pincét építenek”. Korát általában 12. és/vagy 13. századiként határozzák meg. Entz Géza és Gerő László 1958-as könyve, valamint Genthon István 1959-es műemlékjegyzéke a töttöskáli templomromot Köveskál műemlékei közé sorolja, román stílusúnak tartja és a 12. századra datálja. Magyarország régészeti topográfiája felveti annak lehetőségét, hogy Szentvidkál és Töttöskál azonos települést jelent, amit az igazolhatna, hogy Töttöskál egyházáról külön adat nem szól. Veress D. Csaba szerint is a korábban a veszprémi káptalan birtokában volt és 1277-ben (újra) megszerzett Szentvidkál valószínűleg azonos Töttöskállal. Noha a falunév egy benne álló Szent Vidnek szentelt templomra utalna, szerinte azért nem szerepel a (pápai) tizedlajstromban Töttöskál – feltehetően ma is látható templomával együtt -, mert csak később épült fel. Koppány Tibor szintén felvetette annak lehetőségét, hogy az először 1290-ben, utoljára 1357-ben említett Szentvidkál és Töttöskál azonos települést jelent, a templom szentélyét egykor valószínűleg csúcsíves dongaboltozat fedte. 1993-as könyvében a hajó nyugati végében pillérekre épült, a karzattal egybeépített toronyelhelyezés példájaként idézte a töttöskáli templomot. Ferenczy Károly (1996) szerint építési ideje az 1300-as évekre tehető.
A templomrom régiség- és ritkaságértékének vizuális hordozóelemei a törtkőből épített fal az építési állványzat lyukaival, a szakrális használat követelményeként megtalálható falfülkék a szentély északi és déli falában, az igényes szerkezeti kialakításról tanúskodó, dongaboltozatos nyugati karzat maradványai és az építési korra leginkább utaló csúcsíves bélletzáródású alakok, s mind ehhez hozzáadódik a rom-mivoltból származó vizuális-esztétikai érték.
Balázsik Tamás
