Alcsútdoboz, Habsburg-kastély parkja
Az enteriőröket bemutató korábbi sorozatunkban megismerkedhettek az alcsúti Habsburg-kastély fényűzően berendezett belső tereivel és az épület szomorú sorsával. Most az egykori pompás kertben teszünk látogatást.
A birtokot József nádor 1819-ban vásárolta meg és modern mintagazdaságot hozott létre a kilenc pusztát magába foglaló területen. A kastély körüli park kialakítását az építkezéssel párhuzamosan, 1825 körül kezdték meg. A nagyvonalú angolkert megtervezését a nádor, aki maga is lelkes és tehetséges kertész volt, a királyi udvari kertész Tost családra bízta. Ekkor ültettek fenyvest az épület köré és telepítettek be sok idegenhonos fajt is a parkba, amellyel a modern díszkertészet alapjait is megvetették. A kor szokásainak megfelelően minden családi eseményt új fa ültetésével ünnepeltek. Ebben az időszakban alakították ki a területen átfolyó két patak, a Váli-víz és az Acsai-víz felduzzasztásával a dísztavat is.
A kert fénykorát József nádor fia, József Károly főherceg idején élte, aki 1867-ben, István bátyja halála után vette át a birtokot. A főherceg szívesen dolgozott a kertben, előfordult, hogy a szabadon bejárható parkban sétáló látogatókat maga vezette körbe.
A kert vízigényének kielégítésére Zsigmondy Vilmossal 185 méter mély artézi kutat fúratott és kiépült az öntöző rendszer is. Ekkor építették meg a kertben a hatalmas Ybl Miklós által tervezett pálmaházat, kialakították a tóban a főherceg feleségéről elnevezett Klotild-szigetet, melyet hortenzia ágyásokkal és mocsári ciprusokkal ültettek be. A tó partján fa szerkezetű „flottilla kikötő” kapott helyet, ahol a csónakokat tartották. A család kedvelt helye volt a parkban a „gyermekkert” babaházzal (ez rekonstruálva ma is áll), ahol a gyerekek játszhattak és saját kis parcellájukat kedvük szerint művelhették. A mellette kialakított tornakertben edzhették a testüket is, ami nagyon fontos nevelési cél volt a szülők számára. Épült egy kisebb állatkert is medveházzal, sas- és kisállat ketrecekkel. Különleges eleme volt a parknak az „Alpinétum”, amelyet az állatkert mögötti meredek sziklafalon alakítottak ki a Kárpátokban honos havasi növényekkel betelepítve. A romantikus parkban több kerti építmény, gloriette, Lourdes-i barlang, csobogó, hidak kaptak helyet.
József Károly főherceg 1905-ös halálát követően a család sokkal kevesebb időt töltött Alcsúton, így további jelentős fejlesztések nem történtek a parkban.
A háborút követően a kert évtizedeken át állt elhanyagolva, bár arborétumként 1952 óta védettséget élvez. A 2010-es évek eleji rehabilitáció során kikotorták a tavat, helyreállították a látványtengelyeket, felújították a sétautakat.
Az archív felvételek az 1940-es években készültek, a színes fotók 2024-ben.
Köntzey Mercedes
