Mind a délelőtti, mind a délutáni csoportba szép számú érdeklődő gyűlt össze, akik a vezetés során bepillantást nyerhettek a négy gyűjtemény évszázadokat felölelő anyagaiba, valamint a hazai műemlékvédelem történetének alakulásába. A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának 1872-es megalapítása előtti időkből megtekinthették Rómer Flóris helyszíni rajzait-feljegyzéseit tartalmazó vázlatfüzeteit. A tudományos irattár hivatali iratainak segítségével igyekeztünk megeleveníteni a Műemlékek Országos Bizottságának gyakorlati működését; a székelyderzsi unitárius templom középkori falképeinek 1887-es előkerüléséről, továbbá Huszka József általi dokumentálásáról szóló beadvány szöveges forrásait az irattárban, a Huszka által leadott akvarellmásolatokat pedig a tervtárban mutattuk be. Utóbbi gyűjtemény ez alkalomra összeállított válogatása egyaránt körüljárta a műemlékek dokumentálásának, illetve helyreállításának történetét Steindl Imre purista restaurálásaitól és a kassai dóm monumentális orgonatervétől kezdve, egészen Erdei Ferenc tudományos megalapozottságú helyreállításáiig. Fotótárunk bemutatásában nagy hangsúlyt kaptak a hazai műemléki fotográfia fejlődését is befolyásoló technikai változások. Az egyes korszakokban alkalmazott hordozók majd mindegyike előkerült Divald Kornél, Petrik Albert vagy Seidner Zoltán hagyatékának helyenként művészi igényű darabjai mellett. Könyvtárunk anyagából a műemlékekkel foglalkozó kiadványok, például Magyarország műemlékeinek Gerecze Péter által 1905-ben összeállított jegyzéke mellett, igazi könyvészeti ritkaságokat mutattunk be, köztük Hartmann Schedel Világkrónikájának német nyelvű kiadásával, amely 1493-ban Nürnbergben jelent meg. A raktárséták interaktív formában zajlottak. Miközben megismerhették a gyűjtemény működését és a dokumentumok kutatásának feltételeit, a látogatókkal több ízben kötetlenebb beszélgetések alakultak ki a műemlékek és a műemlékügy mindenkori kulturális-társadalmi szerepéről.
fotó: F. Tóth Gábor
