Az M+ 2024. december 2–5. között adott otthont a 22. ICAM konferenciának minden eddiginél több, 120 főt meghaladó létszámmal. Ez elsősorban a résztvevő vagy csatlakozni kívánó ázsiai intézmények jelenlétének volt köszönhető; az alig egy évtizeddel ezelőtt alapított és 2021-ben megnyitott, de globálisan is meghatározó státuszra törő M+ kiváló helyszínnek bizonyult.
Az intézmény nevében Suhanya Raffel igazgató és Ikko Yokoyama, az M+ vezető design- és építészeti kurátora köszöntötte a résztvevőket. A konferencia öt szekcióját négy napra osztották el; a hivatalos programok mellett lezajlott az ICAM közgyűlése, emellett helyi építészirodákba is el lehetett látogatni és bepillantást kaptunk az M+ működésének hátterébe is. Az öt szekció a nemzeti határokokon túlnyúló építészeti érdeklődéssel, a hosszú távú stratégiai tervezés jelentőségével, az építészeti történetek elmesélésével, az építészeti kiállítások újszerű megközelítéseivel, valamint az egyetemi archívumok helyzetével foglalkozott. A konferencia nyitóelőadását Kongjian Yu kínai tájépítész-urbanista (Turenscape), a szivacsváros-elmélet kidolgozója tartotta.
Az előadásokhoz jól kurált helyszínlátogatások kapcsolódtak – így lehetőségünk nyílt megnézni a Hongkongi Kínai Egyetem brutalista campusát, a nemrég a világ legdrágább ingatlanfejlesztéseként elkészült The Henderson toronyházat (Zaha Hadid Architects), valamint a Central városnegyed olyan meghatározó épületeit, mint a Foster + Partners munkájaként épült HSBC-tornyot vagy a Herzog & de Meuron tervezte Tai Kwun kulturális központot. Az utolsó nap kirándulása a szomszédos, húszmilliós Shenzhen városába vezetett.
A program részeként természetesen a házigazda is bemutatkozott. Az M+ a Nyugat-Kowloon Kulturális Negyed fejlesztésének részeként jött létre azzal a szándékkal, hogy újrapozicionálja Hongkongot a világ vezető kulturális nagyvárosainak sorában. Az újonnan feltöltött, negyvenhektáros vízparti területen több kulturális létesítmény mellett két múzeum épült. A 2012-ben tartott tervpályázat eredményeként 2020-ra elkészült M+ a Herzog & de Meuron építésziroda munkája. A megnyitást a COVID19-járvány késleltette; végül 2021 novemberétől látogatható az intézmény, amely azonban már előzőleg is jelen volt a városban és a területen számos programmal. Az elmúlt évtized alatt nemzetközi szinten is jelentős gyűjteményre sikerült szert tenniük, alapvetően hongkongi és délkelet-ázsiai fókusszal. A globálisan is meghatározó szerepre törő kollekcióban többek között Ludwig Mies van der Rohe és Frank Lloyd Wright munkái, az elbontott tokiói Nagakin-torony egy kapszulája, valamint a brit Archigram építészeti csoport modell- és rajzarchívuma is megtalálhatóak. A tárgyakból egy hongkongi fókusszal válogatott állandó kiállítás is látható az épületben. Mindezt világszínvonalú raktározási- és restaurátorbázis szolgálja ki a főépület közvetlen szomszédságában.
Szerencsésen épp a konferencia idejére időzítették az M+ első monografikus építészeti kiállítását. A többek közt a Louvre üvegpiramisáról és a hongkongi Bank of China toronyházról ismert, kínai-amerikai Ieoh Ming Pei (1917–2019) munkásságát hat tematikus fejezetben bemutató tárlat előkészítése még 2014-ben indult, de a 2021-re tervezett megnyitó a COVID19-járvány következtében jelentősen csúszott. A hatalmas méretű, igen gazdag kép- és tárgyanyagot felsorakoztató kiállítás vezető kurátorai a konferencia szervezésében és lebonyolításában is oroszlánszerepet vállaló Shirley Surya, az M+ építészeti és designkurátora, valamint Aric Chen voltak.
A konferencia részeként tartott ICAM közgyűlésen elbúcsúzott a szervezetet tíz éven keresztül vezető Rebecca M. Bailey, és megválasztottuk az új társelnököket Ikko Yokoyama és a montreali CCA gyűjteményi igazgatója, Martien de Vletter személyében. Az új tagok között köszönthetjük a szingapúri Urban Redevelopment Authority – Architecture & Urban Design Group-ot, a portugáliai Casa da Arquitecturát, a Buenos Aires-i Di Tella Építészeti Archívumot, az Indonéz Építészeti Múzeum Alapítványt, a londoni Jencks Alapítványt és a Zaha Hadid Alapítványt, valamint a svájci Mendrisióban működő Teatro dell'architetturát.
Kovács Dániel