A 2025. december 3-án tartott szófiai, valamint a rákövetkező nap lezajlott plovdivi előadás témája a nők helyzete volt a magyar építészetben 1900 és 1945 között. Az úttörő elsők: Paulas Erika, Kolhbach Ella, Várnay Marianne és Pécsi Eszter életének és munkásságának ismertetése, valamint a műegyetemi építész-oktatás általános helyzetének ismertetése mellett az előadás külön hangsúlyt fektetett az 1940-es években a Műegyetemen építészetet tanuló hét bolgár hallgatónőre – emellett kitekintett a bolgár családból származó, de már Magyarországon született és dolgozó építész, Csizmadia Nándorné Nedelcseva Minka életére is.
Az előadásokat a Bulgarian Modernist Architecture Foundation alapítója és vezetője, Theodor Karakolev szervezte. A bolgár alapítvány a közelmúltban jelentette meg az időszak bolgár építésznőiről szóló, Madam Architect című, angol nyelvű kiadványát.
A bolgár és a magyar helyzet a vizsgált időszakban fontos párhuzamokat kínál. A budapesti Műegyetem építészkarára 1919-ig nem vettek fel nőket, majd 1945-ig is csak jelentős korlátozásokkal. Szófiában 1943-ban nyitott meg az önálló műegyetem. A korai úttörők többsége így a külföldi oktatást választotta. 1917-ben szerzett egyetemi diplomát elsőként magyar és bolgár építésznő is, ráadásul mindketten a charlottenburgi egyetemen: Kohlbach Ella és Elena Markova. A két világháború között azonban a bolgár úttörőknek sokkal komolyabb lehetőségek nyíltak: Victoria Angelova-Vidanova például diplomázása után néhány évvel megtervezhette Szófia új Nemzeti Galériáját.
Kovács Dániel
