Ha nyár, akkor kikapcsolódás, sport és utazás – hol is találhatnánk erre jobb helyet, mint a Balaton partján. Augusztusban a MÉM MDK a balatoni régió egy meghatározó építésze, Káldy Ferenc hagyatékából mutat be terveket.
Káldy Ferenc (1905–1987) a Balaton-környéki régió építészetének jelentős szereplője volt, mint építőmester és építész a tervezéstől a kivitelezésig végigkísérhette egy-egy épület születését. A különböző szerepkörökben együttvéve több száz építkezés köthető a nevéhez – munkássága során majdnem 400 épület tervezésében és kivitelezésében vett részt.[1]
Az 1920-as és 1930-as években fellendülő balatoni turizmus és sportélet jelentősen meghatározta az építész munkáit, a növekvő keresletnek köszönhetően többségében nyaralókat és az üdülésekhez kapcsolódó épületeket tervezett és épített. A MÉM MDK Múzeumi Osztálya 2022-től őrzi az építész hagyatékát, mely lánya, Káldy Mária révén került az intézmény gondozásába.
A helyi táj egyik legjellegzetesebb épülettípusa a nyaraló, így a lakóházak mellett Káldy Ferenc munkái között is elsősorban ezekkel találkozhatunk. A Balaton körüli településeken ekkor egyre több hétvégi házat húztak fel, ám az építőmesterek munkáiban a minőségbeli különbség nagy méreteket öltött és a hibásan, néha veszélyesen kivitelezett nyaralók is egyre-másra felbukkantak. Káldy, többek között Kotsis Iván építésszel együtt – akivel élete során szoros kapcsolatot ápolt[2] – a helyi kötődésű építészek regionális érdekvédelmében is nagy szerepet vállalt és erőteljesen fellépett a kontárokkal szemben.
Az Édes Jenő megrendelésére 1934–1935 között épített nyaraló esetében – mint sok más épületénél – Káldy nem csak megtervezte azt, de kivitelezőként az építési munkában is részt vett. Az emeletes nyaralóban kiemelt helyet kapott a félköríves formát követő fedett terasz, mely tiszta rálátást nyújtott a tóra és a szepezdi tájra egyaránt – a Káldy által rajzolt alaprajz a pontos és szakszerű tervezés példája, emellett azonban építészeti filozófiáját is tükrözi; nem csak a fizikai kényelemre, de a nyugalmat sugárzó, inspiráló környezet kialakítására is törekedett.
A Balatonhoz a kezdetektől fogva szorosan kapcsolódtak a különböző vízisportok is, melyekben több 20. századi építész is részt vett. Káldy Ferenc előszeretettel hódolt a vitorlássport szenvedélyének, alapító tagként a Hungária Yacht Club tevékenységében is részt vett. A sportegyesület részére maga Káldy tervezte meg a klubházat és kivitelezőként központi szerepet töltött be mind az eredetileg mocsaras, ingoványos balatonfüredi partszakasz előkészítésében, mind az épület megvalósításában. A ma is létező klub azóta is megemlékezik honlapján az építész erőfeszítéseiről.
Az 1934-ben épült földszintes klubházban – mely hosszú évekig (2007-es lebontásáig[3]) a Hungária Yacht Club központi közösségi tereként szolgált – helyet kapott a hatalmas társalgó mellett konyha, öltöző, de még vendégszobák is. A bejáratot fókuszba helyező terasz itt is fontos szerepet töltött be, mind az alaprajzon, mind a szénnel készült látványterven látszik kiemelt helye.
Balatonfüreden azonban nem csak nyaralókért és sporttelepek tervezéséért volt felelős az építész – első helyet ért el a helyi benzintöltőállomás és üzlet megtervezésére kiírt tervpályázaton is. Az ikonikus füredi épület az eltelt évtizedek során több különböző funkciót betöltött már, ma a Balatoni Főépítészi Hivatal irodájának ad otthont. Az épületet 2025 folyamán újították fel a Deichler Jakab Stúdió tervei alapján.
Az egykori benzinkút épülete 1938–1939 között épült fel, a töltőállomás tervpályázatát Wettstein Domonkos kutatása szerint a 71-es út kiépítéséhez kapcsolódóan írták ki. Az emeletes létesítményben benzintöltő állomás mellett autószerviz- és üzlethelyiség is helyet kapott, az emeleten pedig szolgálati lakást rendeztek be. A bejáratánál jellegzetes, félköríves előtető fogadta az utazókat az üzletbe történő belépéskor. Az épület színes látványtervén szembetűnőek a Mobiloil, Sphinx és Vacuum Oil korabeli szolgáltatók nevei az épület homlokzatán. A töltőállomás különlegessége még a vasbeton szerkezet, melyet Káldy több épületénél is alkalmazott.
Akármerre is vetődjünk a tó partján, Káldy Ferenc épületei időről időre felbukkannak körülöttünk. Tervein nem csak egyéni látásmódját, de a nemzetközi építészeti trendek hazai megjelenését is felismerhetjük, a 20. század során született épületei pedig ma is nagyban hozzájárulnak a balatoni táj/városkép meghatározó arculatához.
Nagy-György Blanka
Felhasznált irodalom és források:
A Hungária Yacht Club története
Forrás: https://hyc.hu/tortenet/
Gulyás Levente: Kitéve a kirakatba – A Balatoni Főépítészség újraélesztése I., Építészfórum, Szerk. Hulesch Máté. 2026.06.29.
Forrás: https://epiteszforum.hu/kiteve-a-kirakatba--a-balatoni-foepiteszseg-ujraelesztese#1
Káldy Mária visszaemlékezései, MÉM MDK Múzeumi Osztály
Wettstein Domonkos: Balatoni építészet – Stratégiakeresés a huszadik században. Tarsoly Kiadó, Budapest 2022
Wettstein Domonkos: Megújul a régi füredi benzinkút – a modern örökség hálózatai, Építészfórum, Szerk. Winkler Márk. 2025.07.15.
Forrás: https://epiteszforum.hu/megujul-a-regi-furedi-benzinkut--a-modern-orokseg-halozatai
Wettstein Domonkos: Modernizáció és modern építészet a két világháború közötti rekreációs célú építkezésekben. In: Kortárs építészettörténet V. 100 éves a Bauhaus. Szerk. Veöreös András, Horváth Tamás. Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara, Győr 2020. 111-128.
Wettstein Domonkos: Regionális stratégiaalkotás a Balaton-part rekreációs célú építészetében (1929-1979), BME Építészmérnöki Kar, Csonka Pál Doktori Iskola, 2018.
Wettstein Domonkos: Regionális törekvések a Balaton-parti üdülőterületek építéstörténetében a két világháború között. Építés - Építészettudomány, 45. 2017. 1-2. sz., 139-171.