A kiválasztott rajzok több szempontból aktualitásak: a 40 évvel ezelőtti helyreállítás különlegessége az anastylosis-szal megvalósult részleges rekonstrukció, amely az áprilisban bemutatandó Évszázadok öröksége című katalógusban is helyet kapott.
Nagyszekeres temploma 1500 körül épült, és viszonylag egységes késő gótikus formában maradt fenn: a jellegzetesen kisméretű falusi templom támpilléreivel, sokszögzáródású szentélyével és mérműves ablakaival őrzi középkori kialakítását. Berendezése azonban főként a későbbi időkből származik: szentélyében reneszánsz pasztofórium, 18. század végi festett famennyezet és szószék található. Szintén a 18. században bontották el a sekrestyét, illetve ekkor készült a már reformátusok által használt templom új fatornya.
Helyreállítása az 1986-ban elhunyt Erdei Ferenc egyik utolsó munkájaként valósult meg 1981–1986 között; Erdei munkatársai Szekér György és Sedlmayr János voltak. A helyreállítás során készült el a tető és a támpillérek zsindelyfedése, kiegészítették a gótikus nyíláskereteket, a festett berendezést restaurálták. Emellett a helyszíni kutatások során előkerült kőtöredékek alapján a teljes boltozatot hitelesen rekonstruálhatták volna, azonban a festett famennyezetet szintén értéknek tekintve, más döntés született. Mindössze utalásszerűen rekonstruálták a szentély első szakaszának gótikus hálóboltozati íveit (boltmezők nélküli bordaívek, csomópontok és egy zárókő felállításával) úgy, hogy közben a famennyezetet is megtartották. A részleges rekonstrukcióhoz a déli előcsarnokból emelték ki az oda másodlagosan befalazott bordaköveket, és a szentélyben lévő lenyomatok alapján tudták az egykori boltozatot elvben rekonstruálni. A részleges felállítás, ami a bordarendszer mintegy 40%-ának eredeti helyre történő visszahelyezését (anastylosisát) jelentette, egyértelműen utal a kétszakaszos, sorolt csillagháló-boltozatos térlefedésre, még ha a boltmezők üresek is maradtak. A szentélyboltozat helyreállításának kivitelezését három ütemben határozták meg, és mindháromhoz szöveggel kísért magyarázó ábrák készültek 1:20 és 1:100 léptékben, 1985 augusztusában. A műemléki tervtár leltározott állományában lévő terveket tovább fogja gazdagítani a jelenleg feldolgozás alatt álló hagyaték, amelyet Szekér György halála után örökösei bocsátottak rendelkezésünkre 2026 telén.
A boltozatok jelzésszerű rekonstrukcióinak különböző módozatait az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF) időszakában virágzó, nagyon korszerűnek számító műemlékvédelem hozta létre. Elsősorban gótikus boltozatok pótlására több változat is megépült Magyarországon, amelyek alapvetően három csoportba oszthatók: vagy bordaívek segítségével, vagy boltmezők segítségével, vagy egyéb, illúziókeltő módszerrel történt a bemutatás. Az első módra jellegzetes példa Nagyszekeres, a másodikra a soproni Ó-zsinagóga vagy a budai domonkos kolostor kerengője, míg a harmadikra a Salamon-torony legfelső szintjén lévő, a boltmezőket érzékeltető, lógatott vasháló említhető (mindegyik példa tervezője Sedlmayr János). Az OMF másik speciális helyreállítási módszerének, a különféle építési periódusok, rétegek egymás mellettiségének, egyidejű bemutatásának is különleges példája a nagyszekeresi templom szentélye.
Minderről bővebben olvashatnak az Intézményünk által megjelentetett Évszázadok öröksége – A magyar műemlékvédelem 150 éve című, az intézményes magyar műemlékvédelem alapításának 150. évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás katalógusában, annak is a helyreállítási elvek változását taglaló fejezetében. A katalógus ünnepélyes bemutatója 2026. április 22-én lesz, amelyről rövidesen további információkat teszünk közzé.
F. Dóczi Erika
Felhasznált irodalom:
Műemlékvédelem törvényi keretek között. Törvénytől törvényig. Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből. Szerk. Tamási Judit. Budapest, Országos Műemlékvédelemi Hivatal, 2001. 162–163. (Arnóth Ádám)
Papp Szilárd: Nagyszekeres, református templom. Középkori egyházi építészet Szatmárban. Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, 2011. 348–355.
Sedlmayr János: Építészeti utalások helyreállított műemlékeinken. Magyar Építőművészet, 35. 1986. 5. sz. 25–27.
Szekér György: A nagyszekeresi református templom boltozatának elméleti rekonstrukciója. Művészet és vallás a Felső-Tisza-vidéken. Szerk. Kollár Tibor. Nyíregyháza, 2014. 246–253.