A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Múzeumi Osztályának célja, hogy minél sokoldalúbb és gazdagabb gyűjteményt hozzon létre a magyar építészethez, annak történetéhez és oktatási hagyományaihoz kapcsolódóan.
Október hónap műtárgyaként az egyik legújabb gyűjtésünket választottuk, amely egyszerre kapcsolódik a hazai építészképzés történetéhez és a magyar kulturális élet egyik kiemelkedő alakjához: Sebő Ferenc Kossuth-díjas népművész, zenetudós és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett alkotó építészmérnöki diplomamunkáját, melyet Török Ferenc Kossuth-díjas és Ybl Miklós-díjas építésznél tervezett.
Sebő Ferenc nevét legtöbbet a táncházmozgalom elindítójaként, a költészet népzenei tolmácsolójaként és a Sebő Együttes éléről ismerik, azonban kevesen tudják róla, hogy 1970-ben végzett építészként a Budapesti Műszaki Egyetem Középülettervező Tanszékén. Diplomamunkáját az ókori római város, Gorsium rendezésének és helyreállításának szentelte. A Székesfehérvár közelében elhelyezkedő település rendszeres feltárásaiból, amelyeket 1958-ban dr. Fitz Jenő régész kezdeményezett, majd irányított, hazánk egyik legjelentősebb római romterülete bontakozott ki. Sebő témaválasztása nem volt véletlen: fiatalon maga is részt vett ásatásokon.
Diplomamunkája ma különleges kordokumentum, amely bepillantást enged a hatvanas évek építészeti gondolkodásába. Alapkérdése: hogyan lehet egy műemléket úgy megőrizni, hogy közben a környezetében méltó és korszerű hasznosításra is sor kerüljön. A terület adottságait, megközelítését, valamint a még feltáratlan rommezőt is figyelembe vevő diplomamunka egyértelműen modern, beton látogatóközpontot javasolt kiegészítésként, amely megoldotta volna a magaslati rálátás máig égető kérdését is.
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Sebő Ferencnek, amiért egyetemi éveiből fennmaradt építészeti rajzait és a Zsigmond-kori Budavári Palota méretarányos legómakettjét intézményünknek felajánlotta, ezzel gazdagítva gyűjteményünket.
Kovács Dániel, Mákszem Eliza Luca, Ritoók Pál
