Kevés hely idézi meg annyira az utazás élményét, mint Ferihegy. Augusztusban, amikor sokan nyaralni indulnak, a hónap műtárgyául a repülőtér (ma már használaton kívüli) 1-es termináljának fogadócsarnokához készült belső látványtervet választottuk.
Ifjabb Dávid Károly a 20. század második felének egyik meghatározó építésze volt. Nevéhez nagyszabású építkezések fűződnek, és egy elismert építészdinasztia harmadik generációjaként vált a szakma jeles képviselőjévé. Tanulmányait viszonylag hosszan folytatta: 1922-ben iratkozott be a Műegyetemre, ahol 1927-ben abszolvált, diplomáját pedig 1931-ben vehette át, mert már egyetemista korában bevonták a családi vállalkozásba. Ezt követően másfél éves külföldi tanulmányútra indult, amelynek során bejárta Olaszországot, Németországot, Hollandiát, Ausztriát, Dániát és Belgiumot. Pályafutásának egyik meghatározó élménye volt az a szűk egy év, amelyet Le Corbusier mellett töltött, és amely alatt részt vett a párizsi Pavillon Suisse, vagyis a Párizsi Nemzetközi Egyetemi Város[1] svájci diákkollégium épületének tervezésében.
A modern építészet és Le Corbusier hatása megmutatkozik 1933-ban a Somlói út 76. alatt épült családi villáján is, amely markáns névjegye a pályakezdő tervezőnek. Dávid Károly az elsők között volt, aki a „geniális francia mester szellemében teremtette meg budapesti alkotásait”.[2] Ez érvényes az 1935-ös Budapesti Nemzetközi Vásár főkapujára is.
Az 1930-as évek végére nyilvánvalóvá vált, hogy a Bierbauer Virgil által tervezett budaörsi repülőtér nem tudta kiszolgálni az egyre inkább fejlődő légiközlekedést. 1939-ben a Kereskedelemügyi Hivatal nyilvános tervpályázatot írt ki, amelynek győztese ifj. Dávid Károly (1903–1973) lett. A tervezési munkálatokat a második díjat elnyerő Szabó Mártonnal közösen kezdhette meg. Dávid Károly hozta az architecture parlante, vagyis a beszélő építészet elve alapján tervezett alaprajzot, melynek karakterisztikus formája az égből látszik igazán, leginkább egy óriási repülőgéphez hasonlítható[3], Szabó Márton pedig az utasforgalom áramlásának ritmusát komponálta meg, miközben az üvegcsarnokból nyíló kilátásra is hangsúlyt fektetett. Így a két építész szemléletének egyesítésével, valamint néhány funkcionális egység átcsoportosításával Dávid Károly tervei kifogástalanná váltak. Az épületben a várótermek és a fogadócsarnok mellett irodák, szolgálati lakások, egy szálloda és egy kávézó is helyet kapott.
1942 októberében végezték az épület alapozását. A második világháború közbeszólt, 1944-ben háromszor is súlyos bombatámadás érte a szerkezetkész épületet. 1947-ben Dávid Károly újabb terveket készített. Ekkor készült a MÉM gyűjteményében őrzött belső látványterv is. A repülőteret 1950. május 7-én nyitották meg az utasforgalom előtt. A ’70-es, ’80-as években tovább bővítették a repteret.
2000-ben az Országos Műemlékvédelmi Hivatal javaslatára a nemzeti kulturális örökség minisztere egyedi műemlékké nyilvánította. Ez egyet jelentett az épület műemléki felújításával és azzal, hogy a már túlterhelt 2A és 2B terminálok helyett ez az épület adhatott otthont az egyre elszaporodó diszkont légitársaságok gépeinek. A 2005-ös felújítás elsődleges alapelve az ifj. Dávid Károly-féle épület lehető legteljesebb megőrzése volt. A felújítást Szécsi Zsolt és dr. Jaklics Ervin építészek tervezték.
A helyreállítás 2006-ban ipari és kereskedelmi létesítmény kategóriában Építőipari Nívódíjban részesült, melyet a 2006-os Európa Nostra Örökségi kitüntetés követett. Bár az 1-es Terminál 2012 óta nem fogad menetrend szerinti járatokat, épülete máig a magyar modern építészet egyik kiemelkedő alkotása. A Népstadion tervezőjeként is ismert ifj. Dávid Károly egyik legjelentősebb alkotása, a ferihegyi repülőtér épülete ma is Budapest emblematikus építményei közé tartozik, amely időnként rendezvényhelyszínként is funkcionál.
Cikkünkkel tisztelgünk ifj. Dávid Károly lánya, Dr. Dávid Anna gyermekorvos emléke előtt, aki 2025. június 8-án, 91. életévében távozott közülünk. Több mint öt évtizeden keresztül, rendkívüli szakmai odaadással és emberséggel gyógyította Dorog városának legkisebb lakóit. Nyugodjék békében!
Mákszem Eliza Luca
Felhasznált irodalom:
- Bende Csaba: A Ferihegyi repülőtér forgalmi épületének műemléki felújítása. In.: Műemlékvédelem, 49. évfolyam, 5. szám. 253-206. o.
- Dávid Károly: Budapest új közforgalmi repülőtere. Új Építészet, 1947. 2. évfolyam, 9. szám.
- Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre – Ritoók Pál: Ifj. Dávid Károly. In: Szentesi Edit – Mentényi Klára – Simon Anna (szerk.): Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára I–II. Budapest, Vince Kiadó, 2013. I. kötet, 13-32. o.
- Fehérvári Zoltán – Prakfalvi Endre: A Ferihegyi repülőtér 1. termináljának építése. In: Fehérvári Zoltán – Hajdú Virág - Prakfalvi Endre (szerk.): Modern és szocreál. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959. Magyar Építészeti Múzeum, Budapest, 2006. 19-34. o.
- Máté Pál: Dávid Károly (Mai Magyar Művészet sorozat) Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1974.
- Rimanóczy Gyula: A Ferihegyi repülőtér épületének tervpályázata. 1941. Magyar Építőművészet, 40. évfolyam, 4. szám. 96-98. o.
[1] A Cité internationale universitaire de Paris egy 1925-ben alapított egyetemi campus Párizsban, amely kollégiumokból, kulturális és tudományos intézményekből áll. Célja, hogy a világ minden tájáról érkező egyetemi hallgatók, kutatók és művészek számára biztosítson lakhatást és nemzetközi közösségi életet, elősegítve a kultúrák közötti párbeszédet és együttélést.
[2] Padányi Gulyás Jenő: Mai magyar építés. Technika, 1939. január 4.
