Régóta csücsült lementve ez a fotó egy mappában, arra várva, hogy megjelenhessen. Várta, hogy esetleg további hasonló képek kerüljenek mellé és egy „geometrikus absztrakció” című sorozat része legyen, de a műemlékesek nem nagyon szoktak ilyen felvételeket készíteni. Nem is ez a dolguk.
Fotónk egy zseniális mű. Amikor a sűrűn tömött, leltári szám szerint rendezett fémfiókban rátaláltam a megsárgult negatívos tasakra, megkönnyebbülten konstatáltam a jobb alsó sarokba írt kövér D betűt. Dobos Lajos (1928–2003) műve, akit a valaha volt legnagyobb műemlékes fotósként tartunk számon. A szignó mellé a készítési dátumot is odaírta a mester: 1973.
A kép tárgya látszólag a soproni Tűztorony lépcsőháza. Valójában a művész a vonalak dinamikáját, a végtelenbe és egymásba futó egyenesek absztrakt kompozícióját örökítette meg. A sorozat további darabjai is megerősítenek bennünket ebben a tézisben (102.216N, 102.211N, 102.519N, 102.215N). Dobos úgy vágott ki a látványból egy-egy darabot, hogy a kép valódi tárgyától elvonatkoztatunk, el kell vonatkoztatnunk. Csak a lendületes vonalak által absztrahált látvány tárul elénk, ragad magával. A fotós minden bizonnyal a vonalak, háromszögek, konkáv négyszögek tökéletes és még tökéletesebb kivágatát kereshette a felvételeken. Megtalálta.
Dobos Lajos 1957-től egészen az 1990-es évekbeli nyugdíjazásáig a hivatalos műemlékvédelem szolgálatában állt. Életműve meghatározó a gyűjteményünkben, mind a felvételek számát, mind minőségét tekintve. A hónap műtárgyában most e kivételes hagyatéknak adózunk. Reméljük lesz egyszer (újra) Dobos-kiállítás és a fotóinak katalógusa is elkészülhet!
Kádár Zsófia